Msztyszlav Rosztropovics (1927-2007) orosz gordonkaművész és karmester szobrát avatták fel Moszkvában, az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Putyin miniszterelnök, valamint Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere. A megnyitón, amelyre néhány nappal a művész 85. születésnapja után került sor, Vlagyimir Putyin kiemelte, büszke arra, hogy személyesen ismerhette Rosztropovicsot, aki "nemcsak kiemelkedő művész, hanem igazi humanista volt". Az orosz miniszterelnök egyúttal támogatásáról biztosította Galina Visnyevszkaja operaénekesnőnek, a művész özvegyének ötletét, hogy Moszkvában hozzanak létre a házaspár kulturális örökségét ápoló központot - olvasható a Lenta.ru orosz hírportálon. A Jeliszejevszkij és Brjuszov köz sarkán felállított emlékmű Alekszandr Rukavisnyikov szobrászművész alkotása, aki Rosztropovicsot gordonkán való elmélyült zenélés közben álmodta meg.

A moszkvai Nagyszínház, a Bolsoj több évi renoválás után október 28-án nyílik meg egy opera- és balettgálával, amelyen a legfelsőbb orosz vezetés mellett több más államfő is jelen lesz - jelentette be pénteken Anatolij Ikszanov, a színház főigazgatója. Az ünnepi koncertet november 2-án Glinka Ruszlán és Ludmilla című operájának előadása, majd az újbóli megnyitással kapcsolatos ünnepi rendezvények egész sora követi. Mindjárt a harmadik előadás a milánói Scala zenekarának és kórusának fellépése lesz, mivel a Nagyszínház már öt évvel ezelőtt szerződést kötött arról, hogy az olasz operaház lesz az első vendégszereplő a színpadán. Ezután Csajkovszkij Csipkerózsika-balettje, majd a Scala két balettelőadása, a Szentivánéji álom és az Excelsior következik.

Sorozatunk következő részében ismét Oroszország távol-keleti részére utazunk el, most a Kamcsatka régióba.  A Csendes-óceánba 1250 kilométer hosszan benyúló félszigeten él az Oroszország jelképének számító barna medve, amely akár a 800 kilogrammot is elérheti, de itt található a világhírű Gejzírek völgye is. A part mentén nagyszámú kékbálna populáció is él. Ez a terület az egyik legritkábban lakott rész az oroszországi föderációban. A félszigeten 160 köztük 29 aktív vulkán található. Az Ivan Kamcsatijról elnevezett területet a 17. században fedezték fel.

Harry herceget akarja orosz cárnak egy befolyásos orosz üzletember, mert szerinte a brit "királyfi" a legalkalmasabb a posztra, ráadásul több orosz vér csörgedezik ereiben, mint amennyi az utolsó orosz cárban, II. Miklósban volt. II. Erzsébet brit királynő unokáját Borisz Berezovkszij oligarcha akarja a cári trónra ültetni, de nem ő az első, aki a brit herceget minden oroszok atyjává szeretné emelni. Alekszandr Baunov volt orosz diplomata állt elő először az ötlettel, hogy jó lenne Harry herceg cárnak. "Hadd integessen felvonulásokon, tegyen hivatalos látogatásokat, adjon ebédeket és mondjon újévi köszöntőt!" - hangoztatta Baunov. Most Berezovszkij folytatja a kéretlen korteskedést. "Egy uralkodói sarj trónra juttatása az orosz feltámadás jelképe lehetne" - írja Berezovszkij világhálós naplójában hozzátéve, hogy Harry ükanyja a Romanov-házból származó Olga Konsztantyinovna volt.

Életének 87. évében Szentpéterváron elhunyt az orosz balettművészet legendás alakja, Borisz Bregvadze - írja a Fontanka.ru orosz hírportál. Borisz Bregvadze 1926. március 19-én született Szaratovban. Balett-tanulmányait szülővárosának színművészeti intézetében végezte, majd 1946-ig a szaratovi opera- és balett-társulat tagja volt. 1947-től húsz éven át a leningrádi Kirov Színház (Mariinszkij Színház) társulatának volt a tagja. 1961-től Borisz Bregvadze a leningrádi Vaganova táncművészeti főiskola tanára, három évvel később a balettművész létrehozta Leningrádi Kulturális Egyetem táncművészeti tanszékét, amelyet élete végéig vezetett. Borisz Bregvadze emellett tanított Párizsban, Prágában, Helsinkiben, a Finn Nemzeti Operában, s két éven át, 1979-1980-ban a Magyar Állami Operaház vendégprofesszora volt.

Több mint 1.3 millió ember vett részt a "Tiszta Moszkva" elnevezésű programon, ahol önkéntesek és a fővárosi önkormányzat közösen állt neki kitakarítani a 10 milliós orosz metropoliszt. A kétnapos megmozduláson nem csak a parkokat, játszótereket tették rendbe, de háromezer fát is ültetnek - mondta a Ria Novosztyi hírügynökségnek Marina Orlova a moszkvai önkormányzat lakás és közmunkaügyi osztályának szóvivője.

Az orosz  történelmi és kulturális örökség napján ingyenesen látogathatóak és hosszabb ideig tartanak nyitva a moszkvai múzeumok. Szerdán több mint 1000 program közül válogathatnak a 322 múzeumban, képtárban az orosz főváros lakói és az oda érkezők. Az idén 12 újabb intézmény csatlakozott az akcióhoz, közöttük az ikonmúzeum, a kriminalisztikai és a bútorgyűjtemény. Kinyitja kapuit a látogatók előtt a kormány épülete és ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők a történelmi Kremlt is. A híres elnöki díszőrség kivételesen szintén felvonul a történelmi és kulturális örökség napján. Egyébként szombatonként parádézik a Kreml udvarán. Szergej Kapkov, az orosz főváros kulturális osztályvezetője elmondta, hogy tavaly ilyenkor 30 ezren választották a Kreml megtekintését és összesen 1 millió 200 ezren látogattak el a különböző a rendezvényekre.

A végtelen szabadság után vágyó sas és az orosz cárok udvari festője címmel - Zichy Mihály napok nyíltak hétfőn a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetben. Budai Rita művészettörténész előadására megtelt az intézet Petőfi Sándor könyvtára. A kalocsai Tomori Pál Főiskola docense, Zichy Mihály festészetének egyik jeles szakértője a festő munkásságának jelentős szakaszáról, oroszországi kötődéseiről tartott előadást a moszkvai közönségnek. Zichy, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja előbb 1847-től 1874-ig élt és alkotott a cári Oroszországban, majd néhány éves párizsi és hazai megszakítással haláláig, 1906 március elsejéig élt és alkotott a cári Oroszországban. 1881-1882-ben Lermontov művei hatására elutazott a Kaukázusba, majd 1883-ban visszatért a cári udvarba. Szentpéterváron hunyt el 1906-ban, onnan szállították haza és helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Budai Rita elmondta: a gazdag Zichy életutat tanulmányozva érthetetlen számára, hogy az a forradalmi lélek, a hazafi, aki Párizsban radikális forradalmi képeket festett, miért tért vissza a cári Oroszországba, ahol még 30 évet eltöltött az udvar szolgálatában. A művészettörténész szerint bizonyára fellelhetőek lennének az okok Zichy levelezésében, amelyet eddig még nem dolgozott fel senki. Óriási munka vár arra, aki hozzáfog és persze támogatás kellene hozzá. Nemrég adta ki a Magyar Nemzeti Galéria Ferenczy Károly levelezését, amely 400 darabból áll és amelyet Budai Rita egy kollégájával közösen dolgozott fel.