Harry herceget akarja orosz cárnak egy befolyásos orosz üzletember, mert szerinte a brit "királyfi" a legalkalmasabb a posztra, ráadásul több orosz vér csörgedezik ereiben, mint amennyi az utolsó orosz cárban, II. Miklósban volt. II. Erzsébet brit királynő unokáját Borisz Berezovkszij oligarcha akarja a cári trónra ültetni, de nem ő az első, aki a brit herceget minden oroszok atyjává szeretné emelni. Alekszandr Baunov volt orosz diplomata állt elő először az ötlettel, hogy jó lenne Harry herceg cárnak. "Hadd integessen felvonulásokon, tegyen hivatalos látogatásokat, adjon ebédeket és mondjon újévi köszöntőt!" - hangoztatta Baunov. Most Berezovszkij folytatja a kéretlen korteskedést. "Egy uralkodói sarj trónra juttatása az orosz feltámadás jelképe lehetne" - írja Berezovszkij világhálós naplójában hozzátéve, hogy Harry ükanyja a Romanov-házból származó Olga Konsztantyinovna volt.

Az orosz  történelmi és kulturális örökség napján ingyenesen látogathatóak és hosszabb ideig tartanak nyitva a moszkvai múzeumok. Szerdán több mint 1000 program közül válogathatnak a 322 múzeumban, képtárban az orosz főváros lakói és az oda érkezők. Az idén 12 újabb intézmény csatlakozott az akcióhoz, közöttük az ikonmúzeum, a kriminalisztikai és a bútorgyűjtemény. Kinyitja kapuit a látogatók előtt a kormány épülete és ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők a történelmi Kremlt is. A híres elnöki díszőrség kivételesen szintén felvonul a történelmi és kulturális örökség napján. Egyébként szombatonként parádézik a Kreml udvarán. Szergej Kapkov, az orosz főváros kulturális osztályvezetője elmondta, hogy tavaly ilyenkor 30 ezren választották a Kreml megtekintését és összesen 1 millió 200 ezren látogattak el a különböző a rendezvényekre.

Több különlegességgel, köztük az író levelezésének orosz fordításával emlékeznek Örkény István születésének 100. évfordulójára Oroszországban. Az Oleg Tabakov vezette moszkvai művész színházban (MHAT) az író Macskajáték című drámájával nyílt meg Oroszországban a II. Örkény-fesztivál - mondta el az MTI-nek Tatjana Voronkina orosz műfordító, aki nemcsak nagy tisztelője az írónak, hanem az Örkény-művek értője és míves fordítója is. Az első fesztivált 5 és fél éve tartották Moszkvában, amikor a Lágerek népe című regény megjelent orosz fordításban. Az Örkény-évfordulón egy sor rendezvénnyel emlékeznek az íróra és munkásságára. Április 27-én a Moszkva megyei Osztrovszkij színházban műsorra tűzik Örkény Tóték című darabját. A drámát nagy sikerrel játsszák minden alkalommal - mondta Voronkina. Ha valaki nem tudná megnézni az előadást, az a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetben néhány részletet láthat április 19-én az Örkény-esten.

Szőcs Géza Limpopo című regénye orosz fordításának moszkvai bemutatójával nyílt meg a Magyar Költészet Hete Oroszországban című rendezvénysorozat. Az Inosztrannaja Lityeratúra (Külföldi Irodalom) című rangos orosz irodalmi folyóirat márciusi számában megjelent fordítás keddi bemutatóján maga a szerző volt a fővendég. Szőcs Géza az MTI-nek elmondta: épp hétfőn vette kézbe a Limpopo horvát nyelvű fordítását is, ezt alig előzte meg az Inosztrannaja Lityeratúra folyóirat közlése. Rendkívül megtisztelő számára, hogy a költészet napján oroszra fordított szavaival találkozott ifjú kora legendás hírű folyóiratában és a Lityeratúrnaja Gazetában is. A magyar kulturális államtitkár azonban nem csak erre a bemutatóra érkezett Moszkvába. Ebben a minőségében szerdán részt vesz egy sor költészet-napi protokolláris eseményen, valamint a magyar-orosz kapcsolatok bővítéséről tárgyal az orosz kulturális miniszter helyetteseivel. Színházi szakemberekkel is tervez találkozót: régóta tárgyalnak Jurij Ljubimovval, hogy Budapesten két előadást rendezzen. Ezt a tervet szeretnék véglegesíteni. Az államtitkár elmondta: annak örül, hogy "egy olyan nemzetközi légkörben, amely ellenséges Magyarországgal szemben, van egy olyan kulturális történés, amelynek az üzenete éppen szögesen ellentétes ezzel a fagyos atmoszférával".
"A bizalom, a kíváncsiság, a megértés, a megismerés, és a párbeszéd igénye ösztönzi a szerkesztőket, főszerkesztőket" - mondta Szőcs Géza.

A szentpétervári Imperiál Porcelánmanufaktúra történetét korabeli termékeken bemutató kiállítás nyílt szerdán a Herendi Porcelánmanufaktúra múzeumában. Közös gyökerek, eltérő történelmi fejlődés - jellemezte a két manufaktúrát Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója a szerdai megnyitón. Mint fogalmazott, a közös gyökereket az Európában háromszáz évvel ezelőtt újra divatba jött porcelánkészítés jelenti, amikor a főurak távol-keleti darabjaikat újíttatták fel. Eltérő a két manufaktúra történelmében, hogy az Imperiál a cári megrendelések kielégítésére jött létre, míg a herendi manufaktúra polgári indíttatású volt, és meg kellett küzdenie a főnemesi megrendelésekért. Mindkét manufaktúra sokat ad viszont a saját stílus megteremtésére, kiváló minőségű, egyedi termékeket gyárt - állapította meg a vezérigazgató. Alekszandr Alekszandrovics Tolkacs orosz nagykövet köszöntőjében beszélt arról, hogy a magyarok magas művészeti érzékenységükről ismertek. Az Imperiált méltatva kiemelte: a manufaktúra művészei több világkiállításról hoztak el díjakat, termékeiket a világ nagy múzeumai és jeles magángyűjtők őrzik. A nagykövet megjegyezte: a két ország közötti viszonyt már nem az ideológia határozza meg, a jelenlegi baráti kapcsolatokra jó példa a két manufaktúra kulturális együttműködése.

2012-ben Kárpátalján egyelőre 180 fesztivál pontos dátuma ismert. A kb. 300 fesztiválból fennmaradó továbbiak dátumát csak később, a kitűzött dátumokhoz közeledve hozzák majd nyilvánosságra. Ez volt a fő téma a Sajtóklub "2012 - Ungvári Ünnepnaptár" című ülésén. Az elkövetkezendő eseményekről bővebben Szerhij Deniszenko, a Kárpátaljai KVN-liga vezetője és Mikola Anbroh, a NePonjal vállalat képviselője számolt be. Deniszenko szavai szerint, a médiában a negatív hírek dominálnak, épp ezért, ők jó és szórakoztató eseményekkel próbálják ezt ellensúlyozni. Már most vasárnap el is kezdik, a február 12-én kezdődő Ungvári palacsintafesztivállal. Idén immáron harmadik alkalommal tartják meg a fesztivált, mely az előző években, mondhatni hagyományosan húshagyókedden - és Húshagyókedd néven - került megrendezésre. Ebben az évben megváltoztatták az ünnep nevét és megtartásának dátumát is, de egy a kulminációs pontokból megmaradt - idén is elégetik majd a tél szellemét. Idén minden látogató papírra vetheti saját félelmeit, minden gondját, amitől meg szeretne szabadulni. Ezt a papírt gondjai szellemével együtt égetheti majd el. Megváltoztattuk a fesztivál nevét, mivel két éven át Húshagyókeddként került megrendezésre. Kaptunk néhány kritikát, mivel ezt az ünnepet nem így kellene megtartani. Nem akarjuk a fesztivált sem a kereszténységhez, sem a pogánysághoz kötni, nem is az a cél, hogy egy tradíciót újjáalkossunk, hanem hogy egy szép, vidám téli ünnepet tarthassunk meg, politikai, népművészeti és néprajzi összetevők nélkül. Azt akarjuk, hogy vidám, igazán téli ünnep legyen - mondta Deniszenko. Az ünnep helyszínéül idén az Ice Land jégpályát választották.

Teret neveznek el Párizsban Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz íróról - erről döntött kedden a szocialista többségű fővárosi közgyűlés, több baloldali képviselő tiltakozása ellenére. A hamarosan felavatásra kerülő 16 ezer négyzetméteres parkos terület Párizs nyugati határán, a Porte Maillot nevű metróállomás közelében található. A tér elnevezését még 2008-ban kezdeményezte Jérome Dubus centrista képviselő. "Nagyon örülünk, hogy a párizsi főpolgármester teljesítette kérésünket annak ellenére, hogy azt a többségből egyesek nem támogatták, hiszen csak a zöldek és a szocialisták egy kisebb része állt az ellenzék mellé a kérdésben" - olvasható a centristák közleményében. A baloldali képviselők azért nem támogatták az ellenzék javaslatát, mert szerintük Szolzsenyicin "nyíltan antiszemita" és "meglehetősen homofób" volt. Szolzsenyicin saját gulagbeli élményeiből merítve írta meg azokat a jelentős műveit, amelyek révén már életében klasszikussá vált. Kiszlovodszkban kozák értelmiségi családban született 1918-ban. Harcolt a második világháborúban, a frontról egyik gyerekkori barátjának írt levele miatt 1945 januárjában letartóztatták és nyolc év munkatáborra ítélték. A büntetés letelte után egy vidéki iskolában matematikát tanított. Külföldön 1962-ben vált ismertté, amikor a Novij Mir című irodalmi folyóiratban megjelent az Ivan Gyenyiszovics egy napja című regénye, amely ugyancsak a Gulagról szól.

Láthatatlan puskákat is kiállítottak szerdán Jekatyerinburgban a sok elmés "segédeszköz" között, amelyeket a diákok vizsgákra gyártanak. Több mint 50 vizsgapuskát mutattak be az Urálon túli városban az oroszországi egyetemisták napján. Az egyik ötletgazda, Ivan Kolotovkin sem tagadja, hogy egyetemisták és főiskolások állandóan "felfedeznek" valami új módszert. A kiállításon azt szerették volna bemutatni, milyen puskákkal próbálkoztak régen és most. A legkülönlegesebbek a láthatatlan puskák. A papírra igen apró betűkkel írják a szöveget, majd átlátszó ragasztóval fedik le azt. 10 percre vízbe rakják, így a papír elválik a ragasztószalagtól és a leírt szöveg arra ragad. Az átlátszó ragasztószalagot ezután bátran a padra lehet rögzíteni, az oktató garantáltan nem veszi azt észre. A népszerű puskák között szerepelnek az aprócska betűkkel teleírt műkörmök, a saját készítésű mini könyvek,a toll-puskák, valamint a különféle elektronikus adatátviteli eszközök. Utóbbiak már csak azért is, mert kényelmesek és nem minden oktató tudja, hogyan történt az adatátvitel - mondja Kolotovkin.