Az Európa Könyvkiadónak ítélte oda az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért és a Ruszisztikai Központ 2011-ben a fődíját, a Pro Cultura Hungaro-Russica Díjat "az orosz szépirodalom kortárs és klasszikus értékeinek a magyar kultúra részeként való terjesztéséért". Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért és a Ruszisztikai Központ által 2007-ben alapított ruszisztikai díjakat idén ötödször adták át az ELTE Bölcsészettudományi Karán - tájékoztatta pénteki közleményében az MTI-t az alapítvány. A dokumentum szerint a Pro Cultura Hungaro-Russica Díjat 2007-ben Vass Lajos, az Operaház akkori főigazgatója, 2008-ban a Duna TV Filmszerkesztősége, 2009-ben Gothár Péter filmrendező, tavaly pedig Morcsányi Géza műfordító, dramaturg kapta.

A moszkvai Nagyszínház, a Bolsoj több évi renoválás után október 28-án nyílik meg egy opera- és balettgálával, amelyen a legfelsőbb orosz vezetés mellett több más államfő is jelen lesz - jelentette be pénteken Anatolij Ikszanov, a színház főigazgatója. Az ünnepi koncertet november 2-án Glinka Ruszlán és Ludmilla című operájának előadása, majd az újbóli megnyitással kapcsolatos ünnepi rendezvények egész sora követi. Mindjárt a harmadik előadás a milánói Scala zenekarának és kórusának fellépése lesz, mivel a Nagyszínház már öt évvel ezelőtt szerződést kötött arról, hogy az olasz operaház lesz az első vendégszereplő a színpadán. Ezután Csajkovszkij Csipkerózsika-balettje, majd a Scala két balettelőadása, a Szentivánéji álom és az Excelsior következik.

Sorozatunk következő részében ismét Oroszország távol-keleti részére utazunk el, most a Kamcsatka régióba.  A Csendes-óceánba 1250 kilométer hosszan benyúló félszigeten él az Oroszország jelképének számító barna medve, amely akár a 800 kilogrammot is elérheti, de itt található a világhírű Gejzírek völgye is. A part mentén nagyszámú kékbálna populáció is él. Ez a terület az egyik legritkábban lakott rész az oroszországi föderációban. A félszigeten 160 köztük 29 aktív vulkán található. Az Ivan Kamcsatijról elnevezett területet a 17. században fedezték fel.

Kabátot varrattak a kisborjakra egy Urálon túli szarvasmarha telepen, hogy megvédjék őket az erős fagyoktól. A Szverdlovszk megyei Patrusi mezőgazdasági cég a mínusz tizenöt fok alatti hőmérséklet miatt készítette a meleg öltözetet az állatoknak. Az Ural hegység és Nyugat-Szibéria területén fekvő megye szarvasmarha telepén ridegtartással nevelik az állatokat, hogy ellenállóvá tegyék azokat a betegségekkel szemben és erősítsék tűrőképességüket. A mezőgazdasági cég sajtószolgálata fontosnak tartotta hírül adni, hogy a cég nem sajnálta a borjanként 800 rubelt (5600 forintot)a meleg kabátkákra, mivel a kéthónapos kor alatti kisborjak e nélkül nem bírnák ki a hideget, hiszen már néhány naposan kikerülnek a szabadba.

Koncertsorozattal adóznak Liszt Ferenc munkásságának Szentpéterváron - adta hírül a Lityeraturnaja Gazeta. A Néva-parti nagyvárosban legutóbb október 27-én a Liszt-bicentenárium alkalmából rendezett nagysikerű zenei estet a magyar főkonzulátus. A helyszín a történelmi belvárosban lévő Vielgorszkij grófok Zeneszalonja volt, amely a XIX. század közepén az orosz cári birodalom fővárosának zenei életében központi szerepet játszott. Liszt Ferenc mellett olyan európai nagyságok is felléptek itt, mint Robert Schumann vagy Hector Berlioz. Liszt zongorajátékát 1842-es oroszországi koncertkörútja során kétszer is hallhatta a közönség a szentpétervári zeneszalonban, ahol az utóbbi időben rendszeresen tartanak hasonló zenei, irodalmi rendezvényeket. Az est keretében fiatal szentpétervári előadóművészek, valamint Krisztina Mahviladze, a Mihajlovszkij színház balerinája is fellépett. Házigazdaként Vlagyimir Gurkov zeneszerző méltatta Liszt szentpétervári szerepléseit, kötődését a városhoz.

Több mint 1.3 millió ember vett részt a "Tiszta Moszkva" elnevezésű programon, ahol önkéntesek és a fővárosi önkormányzat közösen állt neki kitakarítani a 10 milliós orosz metropoliszt. A kétnapos megmozduláson nem csak a parkokat, játszótereket tették rendbe, de háromezer fát is ültetnek - mondta a Ria Novosztyi hírügynökségnek Marina Orlova a moszkvai önkormányzat lakás és közmunkaügyi osztályának szóvivője.

Ingyenes lett minden hónap harmadik vasárnapján a belépés a moszkvai múzeumokba egy új fővárosi rendelkezés nyomán. A múzeumok azonban nincsenek felkészülve a látogatóáradatra. Az orosz főváros múzeumainak munkatársai még nem tértek magukhoz a január másodikától kilencedikéig tartó ingyenes napoktól. A munka-és iskolaszünetben 650 ezren látogattak el a múzeumokba, ez többszöröse volt a korábbi fizetős szünidei látogatottságnak. A múzeumok vezetői hiába panaszkodnak, hogy az intézmények nincsenek felkészülve ekkora tömegre, a fővárosi tanács a sikeren felbuzdulva minden hónap harmadik vasárnapjára ingyenessé tette a múzeumlátogatást a közönség számára. A Darwin múzeum igazgatója szerint másképpen kellene a múzeumba vonzani a látogatókat. Mint mondta: attól tart, hogy az emberek többsége nem fog visszatérni hozzájuk, mert a tömeg miatt január elején alig lehetett elférni a termekben, így aztán sokan nem jutottak közel a vitrinekhez sem. Náluk közel kilencven ezren jártak, azaz naponta 15 ezren, miközben a ruhatár kétezer ember holmiját tudja csak befogadni. Emiatt szinte valamennyi ruhatáros felmondott. A Darwin múzeumba egyébként 170 rubelbe (1300 forintba) kerül a legdrágább belépő, a kedvezményes jegyért pedig két buszjegy árát, azaz 50 rubelt kell fizetni.

Az oroszországi Kalinyingrádban éjfél után 2 perccel született meg hétfőn a Föld 7 milliárdodik polgárának tartott kisfiú. Az egészséges újszülött, aki a Pjotr nevet kapta szüleitől 3600 grammal és 50 centiméterrel éjfél után két perccel jött a világra - jelentette a Rosszija 24 hírcsatorna. A hírt megerősítette az ITAR-TASZSZ hírügynökség, amely szerint az orvosok és az ENSZ szakemberei rögzítették a születés tényét. Az immár háromgyermekes édesanyának helyi idő szerint délben átnyújtják az oklevelet, amely tanúsítja, hogy azon a napon született, amikor a Föld népessége 7 milliárdra nőtt.