Először figyeltek meg vadon élő, felnőtt fehér orkát orosz kutatók; a Jéghegynek (Iceberg) elnevezett hímre a kelet-oroszországi Kamcsatka-félsziget közelében bukkantak. A teljesen fehér kardszárnyú delfin (melyet sokan gyilkos bálnának neveznek) egészségesnek látszik és normál életvitelt folytat - számoltak be róla moszkvai és szentpétervári tudósok. Időnként megfigyelik különböző bálnafajok fehér példányait, ám az orkák közül eddig csupán fiatal albínó egyedeket ismertek, köztük egyet, amely ritka genetikai betegségben egy kanadai akváriumban pusztult el 1972-ben. A mostani kamcsatkai kutatóexpedíció egyik vezetője Erich Hoyt ismert orkaszakértő volt, a bálnák és delfinek megőrzésére alakult szervezet, a WDCS munkatársa. "Korábban két másik fehér orkát is láttunk Oroszországban, de azok fiatalok voltak, ez az első alkalom, hogy kifejlett, felnőtt egyedet figyeltünk meg" - idézte fel a BBC hírportáljának a szakértő. Becslésük szerint az állat legalább 16 éves lehet, hátúszójának hossza elérte a két métert. Uszonya töredezettsége arra utal, hogy ennél esetleg még idősebb is az orka - tette hozzá.

Több mint háromezer embert kellett kimenekíteni az erdőtűz miatt egy Bajkálon túli településről - közölte a rendkívüli helyzetek regionális igazgatósága. A Mongóliával határos területen lévő Nyizsnyij Caszucsej faluban 630 házat fenyegetett a tűz, amelyet a legfrissebb jelentések szerint az erős szél ellenére sikerült lokalizálni. Megmenekült Szolovjovszk település is, ahonnan a határ közelsége miatt nehezen tudták volna evakuálni a lakosokat. Korábban, április 12-én egy Bajkálon túli másik települést nem tudtak megvédeni a tűztől. A régió székhelyétől, Csitától 200 kilométerre lévő Bajan-Bulakban 12 épület égett le a sztyeppéről odáig terjedő lángokban. A kár 55 millió rubel (közel 400 millió forint) volt. Szibériában 5,7 ezer hektáron égnek az erdők. A tüzek Burjátiában, Novoszibirszk megyében okoznak gondot, de a legrosszabb a helyzet a Bajkálon túli területen, ahol nyolc települést fenyeget a természeti katasztrófa. A mentést és az oltást Ravil Genyiatulin, a kelet-szibériai régió kormányzója személyesen irányítja.

Világrekordot döntött a vlagyivosztoki kábelhíd: az 1104 méteres fesztávú híd megelőzte a Boszporusz-szoroson átívelő társát. Az építés szinte legizgalmasabb szakasza, a híd utolsó elemének beemelésével helyi idő szerint csütörtökre virradóra az építőknek sikerült összekötni a szárazföldet a szigettel a távol-keleti Vlagyivosztokban. Az éjszakai dokkolás a milliméteres pontossággal dolgozó mérnökök kérése volt, mivel a nap felmelegíti a fémlemezt, ami elősegíti a konstrukció tágulását. "Úgy döntöttünk, hogy a központi panelt hideg fémre tesszük" - mondta Igor Filkov, az építővállalat igazgató-helyettese. Elmondása szerint a központi panel beillesztésének előkészítése körülbelül két órán át tartott és még körülbelül két és fél órát vett igénybe a több tonnás szerkezet 70 méterrel a tengerszint feletti magasságba emelése. "Ez volt a legnehezebb és a legfelelősségteljesebb pillanat. A 100 tonnás panelt a szoros közepére egy vontatóhajó vitte, amelyet négy horgony tartott, majd speciális készülékek felemelték a dokkoló egységet, amelyet a munkások összekapcsoltak" - magyarázta Filkov.

Több évtizedes szünet után ismét írószövetségi küldöttség utazik Oroszországba - közölte a Magyar Írószövetség szerdán az MTI-vel. Az irodalmi szervezet tájékoztatása szerint a Moszkvai Magyar Kulturális Intézet április 10. és 16. között az orosz fővárosban és Szentpéterváron rendezi meg a Magyar Költészet Hetét. A könyvbemutatókat, a magyar költészet orosz nyelvű fordításáról szóló kerekasztal-beszélgetést, Gryllus Dániel megzenésített versekből álló koncertjeit és koszorúzási ünnepséget is felvonultató programsorozat adta az apropót a Magyar Írószövetség küldöttségének kiutazáshoz. "Számos kapcsolódási pont van az orosz és a magyar irodalom között, kikerülhetetlen az együttműködés. Túl kell lépni a közelmúlt keserű történelmi traumáin. Az orosz irodalom mindig is termékenyítően hatott a magyarra, és hiszem, hogy ez fordítva is igaz lehet" - fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki Iancu Laura költővel és Babus Antal irodalomtörténésszel utazik április 9-én Moszkvába.