Orosz Hírek

Csalásra gyanakszik az orosz belügyminisztérium a volt moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének újabb adásvételi ügyében - értesült a Vedomosztyi című napilap. A regionális fejlesztési tárca vezetői, illetve az épületet 2008-ban közvetítőn keresztül megvásárló Viktor Vekszelberg-féle cég, a Renova közötti ügyletet vizsgálva a belügyi tárca korrupcióellenes főigazgatósága bűncselekményre utaló jeleket talált - írja Dmitrij Dmitrijenko, a befolyásos orosz üzleti-politikai lap cikkírója. Beszámolóját kedd este közölte az újság online változata. A belügyi vizsgálat állásáról Szergej Petrov parlamenti képviselő érdeklődött, a válasz másolatát pedig Alekszej Navalnij, a korrupciós ügyek feltárásáról híres ügyvéd, ellenzéki blogger közölte internetes blogján. Eszerint a belügyminisztérium 2011 decemberében továbbította vizsgálati anyagát az orosz főügyészségnek. Petrov tavaly nyáron a főügyészséghez fordult panaszával. Ott úgy találták, hogy a költségvetésnek nagyon sokba került a vétel, a vevő érdekei tehát sérültek, ezért utasítást adtak a belügyminisztériumnak, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben, amely most a moszkvai nyomozóhivatalnál van.

Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint eltérő az orosz kisebbségek helyzete a balti államokban, hiszen míg Észtországban és Lettországban szigorúbb állampolgársági politikát alakítottak ki függetlenedésük után, Litvániában könnyebben nyerhették el az ország állampolgárságát az orosz anyanyelvűek. A szakértő az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a 2,2 milliós Lettországban a lakosság mintegy egyharmadát teszik ki az orosz anyanyelvűek, és elsősorban a nagyvárosokban élnek. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltását követően szigorú állampolgársági politikát dolgoztak ki, azaz nem kapott mindenki automatikusan állampolgárságot, aki Lettországban élt, hanem ehhez több vizsgát kellett tenni, többi között a lett nyelvtudásról is számot kellett adni - idézte fel. Mint elmondta, emiatt a kilencvenes évek elején igen feszült volt a viszony a lettek és az orosz kisebbség között, ez azonban mára enyhült, mivel már csak az orosz anyanyelvűek 7-8 százaléka, főként az idősebbek nem beszélnek lettül. A szombati népszavazás az orosz nyelv hivatalossá tételéről Lettországban "döntően a restriktív nyelvpolitika eredménye" - mutatott rá, hozzáfűzve: sem a kezdeményezése, sem az eredménye nem meglepő.

Oroszországban központi téma a sajtóban a lettországi szombati népszavazás az orosz nyelv státuszáról. Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: "Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk". A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak. Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban. A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Usakov úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol.

A dermesztő hideg ellenére félmeztelenül tüntettek az ukrán Femen jogvédő szervezet aktivistái Moszkvában az orosz gázmonopólium ellen. Az ukrán hölgyek provokatív tiltakozásukkal a Gazprom orosz gázóriás épülete előtt jelentek meg. A moszkvai rendőrség őrizetbe vette az aktivistákat. A Femen hivatalos weboldala szerint az akciót az orosz "gáz-terror" ellen szervezték. A szervezet úgy vált világhírűvé, hogy politikai tüntetéseken Ukrajnában és több európai országban is félmeztelenül nyilvánították ki véleményüket.

Egy volt miniszter győzött a dél-oszét elnökválasztáson a hétfőn közétett előzetes eredmények szerint, Moszkva által támogatott ellenfele azonban a legfelsőbb bírósághoz fordult. A Grúziától elszakadt kaukázusi terület elnökválasztásának második, vasárnapi fordulóját Alla Dzsiojeva volt oktatási miniszter 16 százaléknyi szavazatkülönbséggel nyerte meg. Az előzetes eredményeket a központi választási bizottság elnöke délelőtt hirdette ki a fővárosban, Chinvaliban. A vesztesnek tűnő ellenfél, a Moszkva által támogatott Anatolij Bibilov azonnal panasszal fordult a legfelsőbb bírósághoz. Az alig megyényi köztársaságban vaárnap mintegy 26 ezren járultak az urnákhoz, közülük közel 15 ezren Dzsiojevára, míg a jelenlegi rendkívüli helyzetek miniszterére, Bibilovra 10 és fél ezren szavaztak. A voksolás lezárását követően az exit-poll felmérés még Bibilov győzelmét jelezte előre, a szavazatszámlálás alapján azonban Dzsiojeva megelőzte vetélytársát, és győzelmét választási stábja még az előzetes eredmények hivatalos közlése előtt bejelentette. Bibilov azonban nem ismeri el vereségét.

A ma embereinek többsége városokban él, s mint olyan, kissé elkényelmesedett, minden téren, s nagyon értékvesztett, ami nagyon nagy baj. A nagyvárosok nevelték lustává az emberiséget, mert a profit hajszája kiszolgáltatottá tette őket, függővé a különféle szolgáltatások luxuscikkei után. Mindannyian ezt szolgáljuk, kik a városokban élünk. Legyen az egy húszezres városka vagy tízmillió feletti világváros, mindannyian a rendszer szolgálatában állunk, annak fenntartásában segédkezünk valahányan. Földjeinket elrabolták tőlünk, hatalmas gépekkel néhány ember megtermeli azt, amiért régebben egy közösség, egy egész falu dolgozott keményen. Nem sírom vissza ezeket az időket, de akkor valahogyan nagyobb becsülete volt még a munkának. Unatkozó fiatalokat látok, akik energiáikat haszontalanul vesztegetik bűnözésre, erkölcstelen életmódot folytatnak, és csodálkoznak azon, hogy miért maradnak egyedül öregkorukra.

Szia!

Olvastam a "Szeles" cikkedet, és tetszett. Elsőre. Viszont kérdések merültek fel bennem, mint például, pontosan miért is győztes hatalom az, ahol a társadalmi rétegek között szakadék húzódik?
Miért is győztes ország az, akiktől rettegnek a többi országok, ők pedig a saját országukon belül leigázott népektől rettegnek?Miért győztes hatalom az, ahol az útlevedbe pénzt raksz, mielőtt elindulsz otthonról?

Szeretem Oroszországot, Ukrajnát, nagyon élveztem, amíg kint éltem, és nem vagyok politológus sem, csak egy laikus. De a szemem mást lát.

Köszönettel: Katalin

Eredményeket várnak Biskekben a kirgiz államfő küszöbönálló moszkvai útjától, s bár Kirgizisztán meglehetősen problémás partnere Oroszországnak, Moszkva kész támogatni, mi több szemet huny afölött is, hogy a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság Törökország felé kacsintgat - írta a látogatás beharangozójában a Nyezaviszimaja Gazeta című liberális orosz lap. A tavaly októberben államfővé választott Almazbek Atambajev csütörtökön érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába, ahol Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin kormányfővel a pénzügyi támogatás kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való esetleges kirgiz csatlakozásról folytat tárgyalásokat.  Kirgizisztánnak ismét pénzre van szüksége. Több előrejelzés szerint már márciusban ismét kiéleződhet a társadalmi feszültség, hacsak a kirgiz államfő meg nem kapja Moszkvától az Eurázsiai Szövetség válságellenes alapjából megígért 106 millió dollárt, és el nem éri a kőolajipari termékek és vetőmagvak kedvezményes vámtarifáinak fenntartását.  Kirgizisztán költségvetése tavaly 460 millió dolláros hiánnyal zárt, idén pedig várhatóan 400 millió dollár körül alakul a deficit. Azamat Akelejev kirgiz elemző szerint a hiányt "külső támogatással akarják fedezni a hatóságok". Figyelembe véve, hogy a több mint 2 milliárd dollárra rúgó külső államadósság törlesztésében idén várható a csúcs, a helyzet kétségtelenül kétségbeejtő.