Csalásra gyanakszik az orosz belügyminisztérium a volt moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének újabb adásvételi ügyében - értesült a Vedomosztyi című napilap. A regionális fejlesztési tárca vezetői, illetve az épületet 2008-ban közvetítőn keresztül megvásárló Viktor Vekszelberg-féle cég, a Renova közötti ügyletet vizsgálva a belügyi tárca korrupcióellenes főigazgatósága bűncselekményre utaló jeleket talált - írja Dmitrij Dmitrijenko, a befolyásos orosz üzleti-politikai lap cikkírója. Beszámolóját kedd este közölte az újság online változata. A belügyi vizsgálat állásáról Szergej Petrov parlamenti képviselő érdeklődött, a válasz másolatát pedig Alekszej Navalnij, a korrupciós ügyek feltárásáról híres ügyvéd, ellenzéki blogger közölte internetes blogján. Eszerint a belügyminisztérium 2011 decemberében továbbította vizsgálati anyagát az orosz főügyészségnek. Petrov tavaly nyáron a főügyészséghez fordult panaszával. Ott úgy találták, hogy a költségvetésnek nagyon sokba került a vétel, a vevő érdekei tehát sérültek, ezért utasítást adtak a belügyminisztériumnak, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben, amely most a moszkvai nyomozóhivatalnál van.

Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint eltérő az orosz kisebbségek helyzete a balti államokban, hiszen míg Észtországban és Lettországban szigorúbb állampolgársági politikát alakítottak ki függetlenedésük után, Litvániában könnyebben nyerhették el az ország állampolgárságát az orosz anyanyelvűek. A szakértő az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a 2,2 milliós Lettországban a lakosság mintegy egyharmadát teszik ki az orosz anyanyelvűek, és elsősorban a nagyvárosokban élnek. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltását követően szigorú állampolgársági politikát dolgoztak ki, azaz nem kapott mindenki automatikusan állampolgárságot, aki Lettországban élt, hanem ehhez több vizsgát kellett tenni, többi között a lett nyelvtudásról is számot kellett adni - idézte fel. Mint elmondta, emiatt a kilencvenes évek elején igen feszült volt a viszony a lettek és az orosz kisebbség között, ez azonban mára enyhült, mivel már csak az orosz anyanyelvűek 7-8 százaléka, főként az idősebbek nem beszélnek lettül. A szombati népszavazás az orosz nyelv hivatalossá tételéről Lettországban "döntően a restriktív nyelvpolitika eredménye" - mutatott rá, hozzáfűzve: sem a kezdeményezése, sem az eredménye nem meglepő.

Oroszországban központi téma a sajtóban a lettországi szombati népszavazás az orosz nyelv státuszáról. Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: "Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk". A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak. Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban. A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Usakov úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol.

A dermesztő hideg ellenére félmeztelenül tüntettek az ukrán Femen jogvédő szervezet aktivistái Moszkvában az orosz gázmonopólium ellen. Az ukrán hölgyek provokatív tiltakozásukkal a Gazprom orosz gázóriás épülete előtt jelentek meg. A moszkvai rendőrség őrizetbe vette az aktivistákat. A Femen hivatalos weboldala szerint az akciót az orosz "gáz-terror" ellen szervezték. A szervezet úgy vált világhírűvé, hogy politikai tüntetéseken Ukrajnában és több európai országban is félmeztelenül nyilvánították ki véleményüket.