Václav Klaus cseh köztársasági elnök lemondta májusi ukrajnai látogatását, ezzel tiltakozva Julija Timosenko volt ukrán kormányfő fogva tartása ellen - értesült a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. Radim Ochvat elnöki szóvivő megerősítette az értesülést a lap hétfői kiadásában. Viktor Janukovics ukrán köztársasági elnök rendezésében május közepén a Krím-félszigeten fekvő Jaltában kerül sor a közép-európai államfők soros találkozójára. A tanácskozás központi témája az európai integrációs folyamat lesz. A Lidové Noviny úgy tudja, hogy Timosenko fogva tartása miatt Klauson kívül eddig Joachim Gauck német, Heinz Fischer osztrák és Danilo Türk szlovén államfő is lemondta részvételét a jaltai csúcstalálkozón, míg a litván és a lett államfő állítólag mérlegeli részvételét. Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték hivatalával való visszaélés miatt. Állítólag az orosz földgázszállításokról kötött államközi szerződéssel okozott tetemes kárt Ukrajnának. A Nyugat azt állítja, hogy az ítélet mögött politikai indokok állnak, és követeli Timosenko szabadon bocsátását.

Moszkvában figyelemmel kísérik a sürgős orvosi segítségre szoruló Julija Timosenko helyzetét - közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. "Arra számítunk, hogy az ukrán hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek (Julija Timosenko) törvényes jogainak tiszteletben tartása érdekében, emberiességet tanúsítanak, és megtalálják a megoldást a kialakult helyzetre való adekvát, a belpolitikai állapotokat nem nehezítő reagálásra" - mondta Alekszandr Lukasevics szokásos heti tájékoztatóján. A Kreml hosszú idő után először szólalt meg hivatalosan a bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök ügyében. Korábban Vlagyimir Putyin miniszterelnök értetlenségének adott hangot a politikus elleni bűnvádi eljárás és elítélése miatt. Timosenkót tavaly októberben hétévi börtönre ítélték a 2009-es orosz-ukrán gázszerződés megkötéséért, amely a jelenlegi kijevi hatalom szerint Ukrajnát súlyosan megkárosította.

Csütörtökön megkezdődött a csernobili atomerőmű negyedik reaktora fölé emelt szarkofág új védőburkolatának összeszerelése - jelentette az Interfax hírügynökség internetes kiadása. Az ünnepélyes munkakezdésen - amelyet a csernobili nukleáris katasztrófa 26. évfordulójára időzítettek - jelen volt Viktor Janukovics ukrán államfő és annak a 21 államnak - köztük Magyarországnak - a nagykövete, amely anyagilag támogatja a védőburkolat megépítését. A radioaktív anyagok kibocsátását csökkentő burok négy futballpálya nagyságú és 120 méter magas lesz. A régi szarkofág melletti területen szerelik össze és kész állapotban tolják a betonba temetett reaktor fölé. A fővállalkozó a Novarka francia konszern, amely több tucatnyi ukrán alvállalkozót foglalkoztat. A 2015 októberéig tartó munkálatok mintegy 990 millió euróba kerülnek, az anyagi fedezet nagy részét egy 2011. áprilisi adományozói konferencián gyűjtötték össze.

Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnököt ábrázoló vásznat feszítettek ki a kijevi parlament szószékére, és körülvették az elnökségi emelvényt pénteken az elítélt politikus pártjának képviselői a botrányos jelenetekkel tarkított pénteki plenáris ülésen. A parlament napirendjén a Naftogaz olajipari vállalat átalakításáról szóló törvény volt, s a vita kezdetén a Timosenko vezette Haza párt képviselői körülvették a parlamenti elnökséget, majd a szónoki emelvényre kifeszítettek egy vásznat, amely az elítélt pártelnököt ábrázolta, felfeszített börtönrácsok mögött. A plakáton "Nem a politikai represszióra -  szabadságot Ukrajnának!" felirat volt, a pártbeliek pedig azt kiáltozták, hogy "takarodjon ez a banda".

Ausztriából hozták Ukrajnába azt a speciális berendezést, melyet a Négy Mancs nemzetközi jótékonysági szervezet ajándékozott a Szinevíri nemzeti parknak. Ukrán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériumának épülete mellett 11 gépjárművet állítottak ki, melyek az állatoknak való segítségnyújtást szolgálja. Ezek közül három a kutyák védőoltását és sterilizálását, egy mobil klinika a medvék egészségügyi ellátását és szállítását, valamint hét az egyéb állatok szállítását szolgálja majd. A berendezések központjai a 2012-es labdarúgó-eb rendező városaiban lesznak, de tulajdonképpen Ukrajna egész területén használni fogják őket. A medvéket segítő mobil klinika bázisa a Szinevéri nemzeti természetvédelmi területen lesz (Kárpátalján), a medvék rehabilitációs központjában. A minisztérium épületétől a mobil állomás a Hmelnicki területre kerül, az ottani magáncirkusz beteg medvéit a rehabilitációs központba szállítására.

Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök szabadon engedésének követeléséhez gyűjt támogatókat Brüsszelben Natalija Korolevszka, az "Előre Ukrajna" elnevezésű, szociáldemokrata elveket hangoztató ellenzéki párt vezetője. "Ukrajna európai jövőjének kulcsa nem más, mint Timosenko cellaajtajának kulcsa" - mondta kedd este az általa frissen létrehozott Korolevszka Alapítvány rendezvényén, különböző pártállású európai parlamenti (EP-) képviselők jelenlétében. A 36 éves Korolevszka korábban sikeres üzletasszony volt, és az országos politikában is elsősorban azzal vétette észre magát, hogy ádázul ostorozta a szerinte amatőr kormányzati gazdaságpolitikát. Most, brüsszeli beszédében ennél átfogóbb értelemben bírálta a kijevi vezetést, mondván, az a politikai ellenvélemények elnyomására használja a jogot, fojtogatja a gazdasági szabadságot és lehetetlenné teszi a demokratikus vitát.

Március 19. és április 13 között Ungváron is nagytakarítást tartanak. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, ugyanilyen ünnepi városrendezést végez Csap és Beregszász is. A cél itt is, hogy a várost a húsvéti ünnepek alkalmából, ahhoz illő formába hozzák. A Városi Tanács a közművek munkásait arra utasította, hogy Ungvárt és annak környékét higiénikussá tegyék a tereprendezésnek megfelelően. A majd' egy hónapig tartó nagytakarítással kapcsolatos tevékenységeket mind az oktatási-, kulturális-, egészségügyi- és vállalati létesítmények, egyéb szervezetek és az ingatlanok minden formája számára fontosnak tartják. A vezetőség mindenkit felszólított arra, hogy a saját területén és annak környékén összeszedjék a hulladékot és elszállítsák azt - olvasható az Ungvári Városi Tanács honlapján található ide vonatkozó rendeletben.

Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök pártja új programján és az egyesült ellenzék választási listájának összeállításán dolgozik - közölte kedden pártja egyik illetékese. Mikolaj Tomenko - aki az ukrán parlament alelnöke is - kijevi sajtótájékoztatóján mondta ezt. "Ő (Timosenko) dolgozik, csak éppen nem tud önökkel találkozni. Az ellenzék vezetőjének posztján nincs üresedés" - tette hozzá. Tomenko úgy fogalmazott, hogy egy parlamenti választáson való győzelem Timosenko kiszabadításának hatékonyabb eszköze, mint egy esetleges kedvező ítélet az európai bíróságon. Julija Timosenkót hét év börtönbüntetésre ítélte október közepén egy kijevi bíróság. Az ítélet szerint Timosenko a 2009-es orosz-ukrán gázszállítási szerződések megkötésekor visszaélt a hatalommal. Az ítélet EU és Washington részéről éles bírálatokat váltott ki. A Timosenko vezetette Haza párt illetékesei szerint a kormányfő egészségi állapota jelentősen leromlott a hátfájdalmai miatt, és nem tud önállóan járni. A volt miniszterelnök lánya pedig azt állította, hogy édesanyját a börtönben "lassan és titkokban mérgezik".

A megyei migrációs szolgálat adatai szerint Kárpátaljáról Magyarország irányába volt a legerősebb a kivándorlás az utóbbi öt évben – írta csütörtöki számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az Ukrajnából, s azon belül Kárpátaljáról kivándorlók közül a legtöbben Magyarországot választják új hazájuknak. Öt év alatt egy kisebb falu lakossága, azaz 816 fő – az összes kivándorló egyharmada – települt át az ukrajnai megyéből Magyarországra. Az elköltözők több mint fele munkaképes korú, s döntő részük a beregszászi, nagyszőlősi és ungvári járásokból származik - emlékeztetett az újság. Az utóbbi öt évben Kárpátaljáról elköltözők második számú célpontja Csehország volt, ezt Oroszország és az Egyesült Államok követte. Olga Postak, a megyei migrációs szolgálat sajtószóvivője az újságnak elmondta, hogy a hivatal csak a ki- és bevándorlók életkorát tartja számon, az iskolázottságról, foglalkozásról és nemzetiségről nem vezet statisztikát.

Az ukrán biztonsági szolgálat bizonyítottnak látja, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök ellen merénylet készült Ukrajnában - közölte a Kommerszant című orosz napilap. Az Izvesztyija ugyanakkor megszólaltatta az egyik gyanúsított édesapját, aki szerint elsietett volt a vádemelés. Az Ukrán Bizonsági Szolgálat (SZBU) vádat emelt a csecsen fővárosból, Groznijból való Adam Oszmajev orosz és Ilja Pjanzin kazah állampolgár ellen amiért "terrorcsoportot hoztak létre Oroszország vezetőinek fizikai megsemmisítése céljával". A vádemelés szerint az észak-kaukázusi fegyveres csopot vezetője, Doku Umarov utasítását végrehajtó összeesküvők egyik célpontja Vlagyimir Putyin orosz kormányfő volt - értesült egy SZBU-s forrásból a Kommerszant befolyásos üzleti-politikai napilap. A gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, a bírósági eljárást Ukrajnában folytatják le. Az odesszai vizsgálóktól nemrég került át az ügy Kijevbe, ahol az SZBU központi apparátusa március 12-én élt a vádemelési javaslattal. A Kommerszant munkatársa megismerkedhetett a dokumentum tartalmával. Eszerint a két féri és társuk, Ruszlan Madajev - aki odesszai lakásukban egy véletlen robbanásban meghalt -, 2011 decemberében csoportot szervezett, hogy Oroszország területén terrorcselekményeket kövessenek el. Céljuk nem csak az ország vezetőinek meggyilkolása, hanem az ország destabilizálása, pánikkeltés és félelemkeltés a lakosság körében - áll a vádemelési javaslatban.

Viktor Janukovics ukrán államfő Vlagyimir Putyin államfővé választását a kelet-európai stabilitás zálogának nevezte keddi moszkvai találkozójukon - közölték orosz források. Az ukrán elnök a volt szovjet tagköztársaságok egy részéből álló Eurázsiai Gazdasági Közösség csúcstalálkozóján képviselte a szervezetben megfigyelőként részt vevő országát. Mint a tanácskozást követően nyilatkozta, Kijev egyelőre nem lát alapot arra, hogy csatlakozzon ehhez az integrációhoz. Elemzők szerint Viktor Janukovics moszkvai útjának célja elsősorban az orosz gáz árának megvitatása volt. Erre a Vlagyimir Putyinnal zajlott kétórás megbeszélésen nyílhatott lehetősége, amelyről azonban még szűkszavú közleményt sem adott ki az orosz miniszterelnöki hivatal. Utazását megelőzően Janukovics a Rosszija 24 hírtelevíziónak  kijelentette: az általa hagyományosan barátinak nevezett ukrán-orosz kapcsolatok egyetlen rendezetlen kérdése a földgáz ára. "Hiszek abban, hogy lesz politikai akaratunk és bölcsességünk ahhoz, hogy megoldjuk ezt a kérdést. Nem tudunk ilyen megalapozatlan árat fizetni. Ez igazságtalan" - mondta az ukrán államfő.

Minden kárpátaljai türelmetlenül várta a Régiók Pártjának mai kijevi kongresszusát. Mindannyiukat az érdekelte, egyesül-e a két fő politikai erő - a Régiók Pártja és a Jedinij Centr (Egységes Közép). Újságunknak sikerült egy rövid és közérthető kommentárt kapnunk Olekszandr Ledidától, Kárpátalja kormányzójától: A Régiók Pártjának egyesítése végére pont került - idézte Ledida Ukrajna elnökének, Viktor Janukovics beszédének részét. Emlékeztetőül írjuk le, hogy egy a Jedinij Centr egyesülési feltételei közül a megyei kormányzói szék volt néhány egyéb kulcsfontosságú pont mellett.

Forrás: HírSztár

Európai néppárti politikusok ígértek támogatást a bebörtönzött Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnöknek - jelentette be Kijevben az ellenzéki politikus lánya, aki részt vett az Európai Néppárt csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján. "Akikkel csak találkoztam, azt mondták, hogy az eddiginél is erőteljesebben fognak küzdeni anyámért, mivel a helyzet nem javul" - idézte Jevhenyija (Carr) Timosenkót az Unian internetes hírportál. A fiatal nő név szerint említette Janez Jansa szlovén miniszterelnököt és Angela Merkel német kancellárt, aki oroszul beszélt vele, s arra kérte, mondja meg az édesanyjának, hogy az Európai Néppártot alkotó tagszervezetek támogatják.

A börtönbüntetését töltő Julija Timosenkónak dolgoznia kell, mihelyt azt az egészségi állapota lehetővé teszi - jelentette ki pénteken Alekszandr Liszickov, az ukrán büntetés-végrehajtás vezetője  a RIA Novosztyi Ukraina hírügynökség hírportálja szerint. Timosenkót azért ítélték hétéves börtönbüntetésre, mert a bíróság bizonyítottnak találta, hogy hatalmával visszaélve írt alá kormányfőként 2009-ben egy Oroszországgal kötött gázüzletet. A börtönben egészségi állapota megromlott, súlyos hátfájásra panaszkodik, s a hozzá közel állók szerint önállóan mozogni sem bír. A múlt héten egy kanadai, német és ukrán orvosok vizsgálták meg, de a pontos diagnózist nem tették közzé.

A dermesztő hideg ellenére félmeztelenül tüntettek az ukrán Femen jogvédő szervezet aktivistái Moszkvában az orosz gázmonopólium ellen. Az ukrán hölgyek provokatív tiltakozásukkal a Gazprom orosz gázóriás épülete előtt jelentek meg. A moszkvai rendőrség őrizetbe vette az aktivistákat. A Femen hivatalos weboldala szerint az akciót az orosz "gáz-terror" ellen szervezték. A szervezet úgy vált világhírűvé, hogy politikai tüntetéseken Ukrajnában és több európai országban is félmeztelenül nyilvánították ki véleményüket.

Jelentős változások várhatók Kárpátalján, az erre vonatkozó reform elfogadása után - adta hírül a goloskarpat.info ukrán nyelvű portálja, a Tisza-1 TV riportját követően, ahol Vaszil Popadinecetet, a megyei közszolgálati főosztály vezetőjét kérdezték a Zona aktualnoju uvahi című műsorban. Popadinec megjegyezte, hogy a reform már december 9-én elkezdődött, amikor Viktor Janukovics aláírta az új törvénykönyvet. A tervezet jónéhány meglepetést tartogat a képviselőknek. Ezek közül egy a közalkalmazottak számának jelentős csökkentése. Arra a kérdésre, hogy ez milyen számot jelent majd Kárpátalján, Popadinec nem válaszolt. Ezzel kapcsolatban azt mondta csak el, hogy az ő keze alatt a ránk következő évben 6 alkalmazott finanszírozása lesz lehetséges a korábbi 8 helyett.

Könnyen elképzelhető, hogy Ukrajnában hamarosan életbe lép a kisebbségek, így a magyarság számára is előnyös nyelvtörvény – írta kedden a Kárpáti Igaz Szó című ungvári lap, amely ugyanakkor problémásnak tartja a tervezet elfogadtatását. A jogszabálytervezetet, amely lehetővé tenné az egy tömbben élő, jelentősebb létszámú kisebbségek számára anyanyelvük hivatalos használatát az adott közigazgatási egységen belül, két kormánypárti politikus – Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov – jegyzi, de annak szakértői szintű kidolgozásában részt vett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is. A tervezet már jó ideje az ukrán parlament szakbizottságánál hever, de a törvényhozás kedden kezdődő tavaszi ülésszakán hamarosan vitára bocsáthatják. Az újságcikk utal a kijevi Szevodnya című napilap megbízható forrásokból szerzett értesülésére. Eszerint az elnöki hivatalban és a kormányzó Régiók Pártja (PR) parlamenti frakciójában arra a következtetésre jutottak, hogy a nyelvtörvényt, amely kedvező a párt legfőbb szavazóbázisának számító orosz etnikumra nézve, célszerű lenne már a közeljövőben elfogadni. A párt ettől megcsappant szavazóbázisának a visszaszerzését reméli az idén októberben esedékes parlamenti választásokra. Emellett zöld utat kaphat az a törvénytervezet is, amely garantálná a szülőknek gyermekük anyanyelven történő óvodai nevelését – emlékeztet az ungvári lap.

Oroszország hamarosan visszatér a téli-nyári időszámításra - jósolja Viktor Baloga a rendkívüli ügyek minisztere. Oroszország hibázott és higyjék el, nagyon rövid idő - legfeljebb másfél év - telik el, míg újra a régi elven működnek majd, vagyis hogy újra átállnak a téli időszámításra - mondta a képviselő az Inter tv-csatorna pénteki adásában. Válaszul az időzónák problémájának politizációjáról szóló kérdésre, Baloga elismerte, hogy ez a kérdés a FÁK-országokban politikaivá vált - írja a LigaBusinessinform. Mint Baloga hangsúlyozta, Mikola Azarov ukrán miniszterelnök tudósokkal és más miniszterekkel együtt kollektív döntést hoztak, mely szerint továbbra is az óraátállítást választják. Szintén Baloga vetette fel azon javaslatot, mely szerint Kárpátalja és Donbassz új időzónát vezetne be - fél óra eltéréssel. Mint emlékeztet, ez a szovjet időszakban bevett szokás volt és már akkor is segített enyhíteni a felmerülő problémákat.

Ukrajnában magyar szervezetek vezetőinél is tájékozódott a kisebbségek helyzetéről a napokban az Európa Tanács (ET) tanácsadó bizottságának küldöttsége, amely a nemzetiségi kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását vizsgálta. A Reiner Hofmann német parlamenti képviselő, bizottsági elnök által vezetett delegáció látogatásának célja az volt, hogy a helyszínen értékelhesse, miként teljesíti Ukrajna a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit. A küldöttség Kijeven kívül az ország több régiójában folytatott konzultációkat kisebbségi kérdésekben illetékes vezetőkkel, szakértőkkel és a nemzetiségi közösségek képviselőivel. Az ET-küldöttségnek a lembergi (Lviv) nemzetiségi közösségek vezetőivel tartott találkozójáról Szarvas Gábor, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség (LMKSZ) elnöke az MTI érdeklődésére kedden telefonon elmondta: a delegáció tagjait tájékoztattam a szórványban élő magyarság helyzetéről, problémáiról. Hozzátette: felhívtam a bizottság figyelmét arra, hogy a kis létszámú szórványközösségek – az LMKSZ-nek mintegy 150 tagja van – kultúrájának, anyanyelvének ápolását, megőrzését felvállaló szervezetek az ukrán állami és önkormányzati szervek részéről szinte alig vagy egyáltalán nem részesülnek anyagi támogatásban, kedvezményekben, ami jelentősen nehezíti, gyakran ellehetetleníti a működésüket.

A kárpátaljai magyarság politikai törekvéseivel és ennek fényében az ukrán-magyar viszonnyal foglalkozó írást közölt szombaton megjelent számában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap. A mértékadó kijevi orgánumban Volodimir Martin ungvári újságíró terjedelmes írásában elemzi az ukrán-magyar kapcsolatok közelmúltbeli alakulását, különös tekintettel a magyar-ukrán kisebbségi kormányközi vegyes bizottság záródokumentum aláírása nélkül befejeződött tavaly decemberi budapesti ülésére. A cikkíró szerint Kijev és Budapest viszonya minden időben baráti, kiegyensúlyozott volt, főként annak tükrében, hogy miként alakultak Magyarország kapcsolatai a többi szomszéddal, ahol magyar kisebbségek élnek. A szerző ezt annak tudja be, hogy Ukrajna nem tekinti politikai értelemben számottevőnek a 150 ezres magyar kisebbséget, ezért szemet huny ama aktivitás fölött, amelyet Budapest a határon túli magyarok védelmében fejt ki, jóllehet ezt egyes szomszédai a belügyeikbe történő beavatkozásnak tekintik.     A cikk szerint az ukrán-magyar kapcsolatok eddig tiszta egén az első felhők a magyar-ukrán kisebbségi kormányközi vegyes bizottság 2011. december 19-20-án lezajlott ülésén jelentek meg.