Eredményeket várnak Biskekben a kirgiz államfő küszöbönálló moszkvai útjától, s bár Kirgizisztán meglehetősen problémás partnere Oroszországnak, Moszkva kész támogatni, mi több szemet huny afölött is, hogy a közép-ázsiai volt szovjet köztársaság Törökország felé kacsintgat - írta a látogatás beharangozójában a Nyezaviszimaja Gazeta című liberális orosz lap. A tavaly októberben államfővé választott Almazbek Atambajev csütörtökön érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába, ahol Dmitrij Medvegyev elnökkel és Vlagyimir Putyin kormányfővel a pénzügyi támogatás kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való esetleges kirgiz csatlakozásról folytat tárgyalásokat.  Kirgizisztánnak ismét pénzre van szüksége. Több előrejelzés szerint már márciusban ismét kiéleződhet a társadalmi feszültség, hacsak a kirgiz államfő meg nem kapja Moszkvától az Eurázsiai Szövetség válságellenes alapjából megígért 106 millió dollárt, és el nem éri a kőolajipari termékek és vetőmagvak kedvezményes vámtarifáinak fenntartását.  Kirgizisztán költségvetése tavaly 460 millió dolláros hiánnyal zárt, idén pedig várhatóan 400 millió dollár körül alakul a deficit. Azamat Akelejev kirgiz elemző szerint a hiányt "külső támogatással akarják fedezni a hatóságok". Figyelembe véve, hogy a több mint 2 milliárd dollárra rúgó külső államadósság törlesztésében idén várható a csúcs, a helyzet kétségtelenül kétségbeejtő.

Moszkva reméli, hogy Riga és az arra hivatott nemzetközi szervezetek is meghallják az orosz ajkú lett lakosság hangját és biztosítják a kisebbség jogait - közölte vasárnap az orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Lukasevics az orosz külügyi tárca honlapján megjelent közleményben úgy vélte: az, hogy az orosz nyelv státusáról rendezett szombati népszavazáson nagy számban vettek részt vett magukat oroszt anyanyelvűeknek valló lettek, arról tanúskodik, hogy nem értenek egyet a egyazon népi kultúrájú (monoetnikai) társadalom építésével. "Mindemellett a népszavazás eredménye nem fejezi ki teljes mértékben az országban uralkodó hangulatot, mivel a 319 ezer hontalannak nem volt lehetősége véleményt nyilvánítani" - tette hozzá az orosz szóvivő. Lukasevics érthetetlennek nevezte azt is, hogy a lett központi választási bizottság a rigai külügyminisztérium javaslatára nem biztosította a megfigyelői státuszt az orosz - közéleti személyiségekből még Vlagyimir Putyin elnöksége idején létrehozott - Társadalmi Kamara küldöttségének. "Úgy véljük, hogy Riga figyelmen kívül hagyta nemzetközi kötelezettségvállalásait" - olvasható a moszkvai külügy honlapján.

Az orosz nyelv hivatalossá tételének nagyarányú elutasítása ellenére sikernek értékelte a lettországi népszavazást vasárnapi nyilatkozatában az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma külügyi bizottságának első alelnöke. Konsztantyin Koszacsov szerint a lett hatalom számára "komoly figyelmeztetés" a szombati referendum az orosznyelv hivatalossá tételéről. Emlékeztetett arra, hogy a kezdeményezés a lettországi nacionalista pártok kísérletére adott válasz volt - ugyanis azok be akarják tiltatni a balti államban az orosz nyelv iskolai oktatását. "Az a tény, hogy a lett állampolgárok ilyen nagy számban vettek részt a népszavazáson, fontosnak tartva az orosz nyelv státuszának emelését, nem engedi meg a lett hatóságoknak, hogy komolyan foglalkozzanak a nacionalisták követelésével"- vélekedett Koszacsov.

Aggodalmát fejezte ki az Európai Parlament (EP) csütörtöki határozatában amiatt, hogy Oroszországban megakadályozzák az ellenzéki jelöltek indulását a március 4-i elnökválasztáson. A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás az orosz választási rendszer reformját sürgeti, a kormányt pedig felszólítja, hogy kezdjen párbeszédet az ellenzékkel, és tegye lehetővé a jelöltek bejegyzését. Külön kitért az EP a liberális Grigorij Javlinszkij kizárására vonatkozó januári döntésre, sajnálatát fejezve ki amiatt. Az állásfoglalás foglalkozott a közelmúltbeli tüntetésekkel, valamint a tavaly decemberi parlamenti választásokkal is, utóbbival kapcsolatban egyebek között a panaszok kivizsgálására vonatkozó "átláthatóságot és hatékonyságot" hiányolva.

Az orosz védelmi minisztérium úgy határozott, hogy Sz-400 típusú légvédelmi rakétarendszert telepít az ország határ menti területeire. Erről Alexander Zelin az orosz légierő parancsnoka beszélt a RIA Novosztyi hírügynökségnek. Ebben az évben a nyugati katonai körzetbe a kalinyingrádi régióba telepíthetnek légvédelmi rendszert. Jelenleg két Sz-400-as ezred áll szolgálatban Oroszországban, mindkettő Moszkva közelében. Az orosz kormány tavaly indította el azt a közbeszerzési programot, amelynek keretében 23 billió rubelt fordítanak új légvédelmi rendszerekre 2020-ig. A dokumentum szerint a légvédelmi rakétacsapatok 56 zászlóalja kap Sz-400 típusú légvédelmi rakétakomplexumot. Korábban Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes jelentette be, hogy 3 új katonai ipari üzemet létesítenek idén a  légvédelmi rakétarendszerek elemeinek gyártásához. Az új üzemek képesek lesznek felgyorsítani az oroszországi légvédelmi rendszerek modernizálását, valamint a külföldi megrendelések teljesítését is. Arról még nem lehet tudni, hogy hol fognak ezek az üzemek felépülni.

GYORSHÍR Az orosz katonai bíróság 13 év börtönre ítélte Vlagyimir Nesztyerec a Pleszetszk-i Űrközpont vezető mérnökét, aki beismerte, hogy szigorúan titkos adatokat adott át díjazás ellenében az orosz rakétaprogramról az Egyesült Államoknak. A bíróság hazaárulás vádjával ítélte el és visszavonta a mérnök ezredesi rangját is. További részleteket nem közöltek az üggyel kapcsolatban. 2011-ben az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) 41 külföldi hírszerzőt fogott el és további 158 olyan személyt azonosítottak, akik kapcsolatban álltak valamelyik külföldi hírszerző szolgálattal. A Pleszetszki Űrközpont Oroszország északi részén található, puszta létezése csak 1980-as évek elején vált ismerté. Itt készítik és tesztelik a legtöbb katonai ballisztikus rakétát.

Kedden hivatalos látogatásra Damaszkuszba érkezett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Mihail Fradkov a Külső Hírszerző Szolgálat elnöke, akik Dmitrij Medvegyev államfő nevében fognak tárgyalni Bashar al-Asszád szír elnökkel. Lavrov korábban német újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a látogatásuk célja a szíriai demokratikus folyamatok stabilizálása. Szombaton Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát Szíria ellen. A tárgyalás előtt Lavrov elmondta: "érdekük, hogy az arab népek békében és harmóniában éljenek".  A szír fővárosban több ezer ember vonult az utcára orosz, kínai és szír zászlókkal.  Az Al-Sharq al-Awsat pánarab lap ENSZ diplomáciai forrásból úgy értesül, hogy az orosz küldöttség célja a nyomás gyakorlás Asszád elnökre, hogy mondjon le a hatalomról. Az újság kiemeli, hogy Moszkva komoly szándékát jelzi az is, hogy a külügyminiszteren kívül a Külső Hírszerző Szolgálat elnöke is Szíriába utazott. Egy orosz szakértő szerint a delegáció látogatásának célja elmagyarázni a szír vezetésnek, hogy egy esetleges nyugati beavatkozás esetén Moszkva nem képes megvédeni az "Asszád rendszert". Oroszország nem csak az ENSZ BT határozatát ellenzi, de az Arab Liga béketervét is elutasítja. Oroszország Szíria legfontosabb fegyverbeszállítója, az oroszok egyetlen Földközi-tengeri kikötője pedig a szír Tartus városban van. Az ENSZ szerint a zavargásoknak már több mint 5000 halálos áldozata van.

Daher Rashed, az Eötvös Loránd Tudományegyetem arab tanszékének tanársegédje szerint azzal, hogy nem sikerült a hétvégén elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatát Szíriáról, az ázsiai ország haladékot kapott Oroszországtól a belpolitikai helyzet rendezésére. A szakértő hétfőn az MTI-nek úgy nyilatkozott, Oroszország azért vétózta meg a határozat elfogadását, mert komoly geostratégiai érdekei fűződnek Szíriához. Az orosz hadiflotta régóta a szíriai Tartúsz kikötőjében állomásozik, és ezt a fontos pozíciót Moszkva nem akarja elveszíteni, hiszen ez az egyetlen kikötő a Közel-Keleten, ahol orosz hadihajók vannak - mondta. Kifejtette: az orosz vétót az is magyarázza, hogy Moszkvának jelentős bevétele származik abból, hogy fegyvereket ad el Szíriának. Ha az ENSZ által eredetileg tervezett határozat életbe lépett volna, fegyverembargót vezettek volna be Szíria ellen - mutatott rá. Hozzátette: igaz, ha a jelenlegi damaszkuszi rezsim megdőlne, a következő rendszernek is szüksége lenne fegyverekre, de egyáltalán nem biztos, hogy azokat szintén Oroszországtól akarná beszerezni. A határozat módosított szövegtervezetéből, amelyről a hét végén szavaztak a BT-ben, végül kimaradt az a bekezdés, amely felszólítja az ENSZ-tagállamokat, hogy akadályozzák meg a Szíriába irányuló fegyverszállításokat. Oroszország mindenképpen meg akarja őrizni erős helyzetét a térségben, és nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint tavaly Líbia esetében: akkor Moammer Kadhafi hatalmának megdöntése után Moszkva pozíciója megrendült az észak-afrikai országban - idézte fel.

Az orosz külügyminiszter kemény hangvételű nyilatkozatban figyelmeztetett szombaton arra, hogy Oroszországnak egyáltalán nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé beterjesztett, Szíriáról szóló határozati javaslat, s annak szavazásra bocsátása botrányba fullad. A Rosszija-1 nevű orosz televízióban sugárzott interjúban Szergej Lavrov úgy fogalmazott, hogy "a tervezet egyáltalán nem felel meg" Moszkvának, és ha az Egyesült Államok "még egy botrányt akar a Biztonsági Tanácsban, nem tudjuk megállítani". Közölte, hogy pénteken elküldte amerikai kollégájának, Hillary Clintonnak a szövegben javasolt változtatásokat, amelyeknek a megalapozottságában és objektivitásában szerinte senki nem kételkedhet. "Remélem, hogy a józan ész felülkerekedik az elfogultságon" - mondta Lavrov, aki abban bízik, hogy a Biztonsági Tanácsban szombaton mégsem bocsátják szavazásra az európai és arab országok által előterjesztett határozattervezetet.

Moszkvának nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanács Szíriával kapcsolatos új, marokkói elképzelésnek megfelelően módosított határozattervezete - jelentette ki Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken Moszkvában. "Aggodalmaink közül néhányat figyelembe vesz a marokkói változat, ennek ellenére ez nem elegendő ahhoz, hogy támogatni tudjuk a határozattervezetet" - mondta a diplomata. Gatyilov kizárta, hogy az ENSZ BT az elkövetkező napokban szavazzon a Szíriával kapcsolatos dokumentumról.

Az orosz  nyelv hivatalos államnyelvvé emeléséről szavaznak február 18-án Lettországban, miután a rigai alkotmánybíróság január 20-i döntésében engedélyezte népszavazás kiírását az ezt célzó alkotmánymódosításról. Elemzők szerint a népszavazás sikere valószínűtlen. A jelentős orosz ajkú lakossággal rendelkező balti volt szovjetköztársaságban tavaly ősszel indult kampány a népszavazás kiírására, amely során 183 ezer aláírás gyűlt össze a kezdeményezés támogatására. A lett törvények szerint népszavazás kiírásához legalább a legutóbbi parlamenti választásokon szavazásra jogosultak tíz százalékának, jelenleg 154 ezer választópolgárnak az aláírása szükséges. A népszavazási kezdeményezés rögös utat járt be, mígnem zöld utat kapott. Először hat független képviselő nyújtott be kérelmet a választási bizottsághoz a kérdés egyértelműbbé tételére vonatkozóan, mivel az eredeti szövegben nem szerepelt az alkotmánymódosítás tartalma, azaz az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítása.
Ezt követően harminc törvényhozó - többségükben a nacionalista Nemzeti Szövetség képviselői - a referendum megakadályozását, illetve a népszavazási törvény felülvizsgálatát kérelmezték az alkotmánybíróságtól. A referendum kezdeményezői válaszul utcai megmozdulásokat helyeztek kilátásba tervük meghiúsulásának esetére, a bíróság azonban nem gördített akadályt a népszavazás elé.

Moszkva eljuttatta az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanácshoz a meghívást, hogy az orosz fővárosban üljön tárgyalóasztalhoz Bassár el-Aszad elnök képviselőivel - jelentette be hétfőn az orosz külügyminisztérium. Moszkva azt javasolja a szíriai ellenzéknek, hogy előfeltételek nélkül, nem hivatalos kapcsolatfelvétel céljából üljön le tárgyalni a damaszkuszi vezetéssel. Az orosz külügyminisztérium arra számít, hogy az ellenzék követi a damaszkuszi vezetés példáját és elfogadja a javaslatot a moszkvai találkozóra. A közlemény szerint a javasolt mielőbbi kapcsolatfelvétel rendkívül fontos annak érdekében, hogy Szíriában azonnal megszűnjön bármilyen erőszak. Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes időközben a Twitteren fejtette ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a partnerek konstruktív hozzáállása esetén mindenki számára elfogadható határozatot lehetne kidolgozni Szíriával kapcsolatosan.
Moszkva, amely Damaszkusz egyik legnagyobb támogatója, nem engedi, hogy az ENSZ BT felhatalmazásával katonailag beavatkozzanak Szíriában, és nem egyszer megvétózta a BT-ben a szíriai hatalmat elítélő határozatot.

A hatok és Teherán tárgyalásainak mielőbbi felújítását sürgette kedden az orosz és a török külügyminiszter. Szergej Lavrov Ahmet Davutogluval folytatott megbeszéléseit követően elmondta: Moszkva és Ankara azon dolgozik, hogy a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjai: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország), valamint Teherán felújítsa a tárgyalásokat az iráni atomprogramról. A múlt kedden a török diplomácia vezetője Ankarában tárgyalt iráni kollégájával és közölte, hogy Törökország kész otthont adni az Irán és a hatok tárgyalásainak, vagy bármilyen más módon hozzájárulni a megbeszélések folytatásához. Ahmet Davutoglu megismételte az ajánlatot Moszkvában is. Hozzátette ugyanakkor, Törökország sohasem engedi meg, hogy területét olyan erők használják, amelyek kárt okoznak a szomszédos országoknak. Moszkva támogatja Ankara erőfeszítéseit - mondta Lavrov. Az orosz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország és Törökország álláspontja megegyezik Szíria kérdésében is. Valamennyi szemben álló felet az erőszak beszüntetésére szólítják föl, és megengedhetetlennek tartják a külső katonai beavatkozást Szíriában.

A WikiLeaks alapítója, Julian Assange saját beszélgetős műsort indít márciustól a Russia Today angol nyelvű televíziós csatornán. Az exkluzív műsort a Kreml által alapított, ugyanakkor az orosz állami médiához képest sokkal szabadabb hangú televízió úgy reklámozza, mint a kibertér leghíresebb szereplője, Julian Assange hamarosan induló talkshow-ját. A WikiLeaks alapítója maga szerkeszti és vezeti majd a műsort, amelyet kedvenc témájának, az ellentmondásoknak szentel majd. "A show, mely 2012 vitathatatlanul legnagyobb érdeklődéssel várt sorozatai között lesz, a forradalmárokat, a gondolkodókat és a nagypolitika szereplőit, a bennfenteseket szólítja meg, akikkel Assange egyértelműen azonosulni tud, aki maga is meglehetősen ellentmondásos személyiség"- olvasható a Russia Today honlapján lévő beharangozóban. A 40 éves ausztrál média-és internet-vállalkozó a napi aktualitásokat készül megvitatni azokkal, akik hite szerint a holnap formálói lehetnek. Saját magát a kiszivárogtatásaival világhírűvé vált WikiLeaks alapítója " egy igazságosabb világ úttörőjének és a politikai elnyomás áldozatának" tartja, ezért azt ígéri, hogy új típusú televíziózást mutat be. Assange azt ígéri, hogy csodálatos show vár a nézőkre.

Oroszország nem sérti a nemzetközi egyezményeket a Szíriába irányuló fegyverszállításokkal - hangoztatta kedden Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes. Az orosz külügyi vezető azt hangsúlyozta, hogy Moszkva fegyverexportjával nem sérti semmilyen nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségét, így a Szíriába irányuló fegyverszállítással sem. Hozzátette, hogy erre nincs nemzetközi szankció. "Amikor Líbiával kapcsolatosan elfogadták a büntetőintézkedéseket, teljes mértékben betartottuk azokat. Szíriát illetően semmilyen korlátozás nem vonatkozik ránk" - tette hozzá Bogdanov. Az orosz külügyminiszter-helyettes - akit kedden közel-keleti különmegbízottjának nevezett ki Dmitrij Medvegyev államfő - azt is hangsúlyozta: kezdettől fogva arra törekednek, hogy ne sértsék meg a Közel-Keletre irányuló fegyverszállítással a térségbeli erőegyensúlyt. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva mindig is fejlesztette katonai együttműködését Szíriával, már Bassár el-Aszad elnök előtt is. "Ha pedig új kormány lesz Szíriában, azzal is hasonló politikát folytatunk nemzetközi kötelezettségeink és kölcsönös érdekeinknek megfelelően" - fejtette ki Mihail Bogdanov.

Előrelépésről számol be a karabahi konfliktus rendezésében a hétfői, Szocsiban megtartott orosz-örmény-azeri államfői csúcstalálkozóról kiadott közlemény, az eredmény azonban csekélynek tűnik. Azerbajdzsán és Örményország államfői megegyeztek abban, hogy készek meggyorsítani a rendezés alapelveiről folytatandó egyeztetést. Dmitrij Medvegyev orosz, Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Szerzs Szargszjan örmény államfő Szocsiban találkozott. Ez volt a 10. megbeszélés a három ország vezetője között ebben a formátumban. A közlemény szerint az örmény és az azeri államfő magasra értékelte Moszkva, és az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek közvetítő szerepét. A két államfő azt reméli, hogy "Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország ebben a minőségükben továbbra is aktív szerepet vállalnak a rendezésben, egészen a béke és stabilitás eléréséig a régióban."

Az Irán elleni szankciós intézkedések erőteljes megszigorítása várható az EU-országok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásától - jelezték előzetesen uniós források. A miniszterek a tervek szerint Iránnal szembeni olajembargó elrendeléséről döntenek, több hónapos átmeneti időszak beiktatása mellett. A teheráni központi bankot szintén büntető intézkedésekkel kívánja sújtani az unió, miután az iráni rezsim továbbra is elzárkózik attól, hogy hatékony nemzetközi ellenőrzés alá helyezze nukleáris programját. A nemzetközi közösséget nem tudta meggyőzni Irán arról, hogy ez a program kizárólag békés célokat szolgál. A külügyminiszterek áttekintik a szíriai helyzetet is. Uniós diplomaták szerint az EU továbbra is támogatja az Arab Liga szíriai misszióját.

Oroszország a jelek szerint eldöntötte, hogy megadja a menedékjogot Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb vezető özvegyének és fiának, akik ellen Szerbiában bírósági per van folyamatban - vélekedett Zagorka Dolovac szerb államügyész csütörtöki belgrádi sajtónyilatkozatában. "Moszkvai látogatásom után az a benyomásom, hogy Oroszország véglegesen eldöntötte: menedékjogot ad Milosevic családjának" - hangsúlyozta Dolovac. A szerbiai államügyész szerint erről Moszkvában 2000. október 5-ét követően határoztak először, azután, hogy Szerbiában sikerült megakadályozni a vérontást és Slobodan Milosevic elismerte a demokratikus választások eredményeit, majd visszavonult a hatalomból.

Moszkva nem engedi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával katonailag beavatkozzanak Szíriában - figyelmeztetett az orosz külügyminiszter szerdai évértékelő sajtótájékoztatóján. Szergej Lavrov felajánlotta, hogy országa közvetítő szerepet játszik a  szíriai rendezésben. Készek fogadni Oroszországban a szembenálló feleket. Az orosz diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a líbiai forgatókönyv nem alkalmazható egyetlen más országra sem. Lavrov kijelentette, hogy Oroszország nem sért meg semmilyen nemzetközi megállapodást szíriai fegyverszállításával. A tájékoztatón ugyanakkor megengedhetetlennek nevezte a fegyverszállítást a szíriai ellenzéknek, a szélsőségeseknek. Szergej Lavrov Iránnal kapcsolatosan kijelentette: az egyes országok által Teheránnal szemben alkalmazott büntető intézkedések nem segítik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szabályozó rendszer erősítését. Véleménye szerint a szankciók célja az, hogy a gazdaság "fojtogatásával" elégedetlenséget szítsanak a lakosság körében. Amennyiben az Európai Unió embargót rendelne el az iráni olajexportra, az rontaná a tárgyalási esélyeket - figyelmeztetett Lavrov. Az orosz diplomácia vezetője óvott az egyoldalú szankcióktól bármilyen ország esetében, mondván, hogy az aláássa az ENSZ Biztonsági Tanácsának tekintélyét.

Oroszország ellenzi, hogy katonai csapást mérjenek Iránra, szerinte a további nyomásgyakorlás nem segíti elő a tárgyalások felújítását az ország atomprogramjáról - figyelmeztetett keddi moszkvai tájékoztatóján Gennagyij Gatyilov külügyminiszter-helyettes. Moszkva nem ért egyet azzal, amit a Nyugat javasol, nem ért egyet a teljes gazdasági embargóval, beleértve a kőolajimport leállítását. Az orosz külügyi vezető utalt arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa már vezetett be szankciókat Teherán ellen annak érdekében, hogy az iráni vezetés ismét tárgyalóasztalhoz üljön a hatok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) képviselőivel. Gatyilov szerint mind a mai napig hiányzanak a bizonyítékok arra, hogy az iráni atomprogram katonai célú lenne. Sajnálkozott, hogy ennek ellenére más országok hivatalos képviselői lehetséges katonai csapásmérésről beszélnek Iránnal kapcsolatban. Egyéb külpolitikai kérdésekről szólva a külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy Moszkva nem támogatja nemzetközi békefenntartók Szíriába küldését, ha ilyen döntés egyáltalán születik az ENSZ-ben.