Orosz Hírek

Moszkva november 1-jétől nem hosszabbítja meg azt a vízummentességet, amelyet az Európai Unió országaiból érkező menetrend szerinti légijáratok személyzete számára eddig biztosított - közölte pénteken az orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Lukasevics azzal indokolta a lépést, hogy az uniós tagállamok közös álláspontjának hiánya miatt halasztást szenved Oroszország és az EU szélesebb körű engedményeket tartalmazó vízumkönnyítési megállapodásának az aláírása. Lukasevics felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz szabályozás nem menti fel a vízumkötelezettség alól a menetrend szerinti nemzetközi repülőjáratok legénységének tagjait, de eddig ezt az intézkedést felfüggesztették arra az esetre, ha a legénység tagjai nem hagyták el a repülőteret.

A Független Államok Közösségének tagállamai nem tudnak egymástól elszakítva hatékonyan létezni és fejlődni - hangsúlyozta az orosz államfő a szervezet keddi informális csúcstalálkozóján. Vlagyimir Putyin Oroszország legfőbb stratégiai partnereinek nevezte a FÁK-országokat. A Szovjetunió megszűnését megelőzően, 1991. december 8-án létrehozott utódszervezet vezetőinek találkozójával egy időben a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) csúcstalálkozóját is megtartották Moszkvában. A szervezet elődjét 1992. március 15-én hozták létre, majd 2002. október 7-én alakult meg a hét tagországot magába foglaló KBSZSZ (oroszul OKDB). Az orosz államfő nagyon őszintének írta le a tanácskozás légkörét, és kijelentette, biztos abban, hogy a térség biztonsági szervezetének szerepe nőni fog. A jubileumi csúcstalálkozóra időzített cikkében Nyikolaj Borgyuzsa, a szervezet főtitkára sérelmezte, hogy bár a KBSZSZ 2004 óta megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, és együttműködik számos nemzetközi szervezettel - az EBESZ-szel, a FÁK-kal, a Sanghaji Együttműködés Szervezetével -, az Európai Unióval és a NATO-val sikertelenül végződtek az együttműködésre irányuló próbálkozások.

Hivalkodónak és építészeti utánzatnak nevezte Párizs főpolgármestere annak az arany hagymakupolás, orosz ortodox templomnak a tervét, amely a Szajna-parton épülne fel a francia fővárosban. Bertrand Delanoe közleményében utalt arra is, hogy az Eiffel-torony tőszomszédságában található területet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részének nyilvánította. Oroszország 2010-ben vásárolta meg a francia államtól a Párizs szívében található telket, amelyen jelenleg a meteorológiai intézet székháza található. Az épületegyüttest orosz kulturális és oktatási központtá alakítanák át, továbbá felépítenének mellé egy orosz ortodox templomot. Moszkva pályázatot írt ki a munkára, amelyre 110 terv érkezett. A győztes pályamű, a spanyol állampolgárságú építész, Manuel Nunez Yanowsky vezette orosz-francia építészcsapat által benyújtott terv szerint a Szajna-parti saroktelken álló 27 méter magas, hagyományos középkori jellegű templomnak öt arany hagymakupolája lenne, amelyeket lebegő üvegtetőzet fogna össze; az egyben - egyfajta kortárs építészeti gesztusként - összekapcsolná a templomot a mögötte álló kulturális központtal is. A négyezer négyzetméter alapterületű komplexum megépítésének 34,5 millió eurós költségét az orosz állam és mecénások fedeznék.

Szergej Lavrov külügyminiszter, Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere és Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes vezeti a mostani Putyin-kormány tagjainak népszerűségi és teljesítmény szerinti listáját egy kedden közzétett értékelés szerint. A Ria Novosztyi hírügynökség, az Eho Moszkvi rádió, a Moszkovszkije Novosztyi napilap és az Interfax hírügynökség közös értékelésében a különböző szakértői csoportok azt mérték, mekkora volt a kormánytagok befolyása, mennyire volt hatékony a munkájuk és mennyire voltak népszerűek. A hamarosan leköszönő orosz kormány leghatékonyabb minisztere Szergej Lavrov külügyminiszter, aki 2004 óta áll az orosz diplomácia élén. Szakértők Lavrov egyik első sikerének azt tekintik, hogy Oroszország formálisan visszanyerte nagyhatalmi státusát: tíz év után először 2004 áprilisában érvényesítette vétójogát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A legbefolyásosabb Vlagyimir Putyin kormányában Igor Szecsin, az energetikai területet felügyelő miniszterelnök-helyettes, az Északi és a Déli Áramlat gázvezeték aktív lobbistája. Az amerikai Forbes magazin Szecsint 2009-ben a világ 42. legbefolyásosabb emberének tartotta.

Az orosz és az ukrán titkosszolgálatok lelepleztek egy összeesküvést, amelynek célpontja Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök lett volna - közölte hétfőn az orosz tévé. A Vedomosztyi című orosz napilap internetes oldalán felsorolta a Putyin elleni hét merényletkísérlet, illetve azok híreinek rövid történetét. Az elsőt 2000. február 24-én kísérelték meg Szentpéterváron, amikor az elnöki teendőket ellátó Putyin részt vett Anatolij Szobcsak egykori polgármester temetésén. A Szövetségi Őrszolgálat (FSZO) sajtószolgálata szerint egy csecsen banda két orvlövésze készült merényletre. A második összeesküvést a Független Államok Közösségének (FÁK) 2000. augusztus 18-19-én Jaltában rendezett csúcstalálkozója idején hiúsították meg. Akkoriban azt közölték, hogy nyolc elkövetőt - négy csecsent és ugyanannyi arabot - vettek őrizetbe. A harmadikat 2001. január 9-10-én leplezték le, amikor Putyin hivatalos látogatáson az azerbajdzsáni fővárosban, Bakuban tartózkodott. Az azeri titkosszolgálatoknak sikerült semlegesíteniük a támadásra készülő csecseneket.

Oroszországban központi téma a sajtóban a lettországi szombati népszavazás az orosz nyelv státuszáról. Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: "Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk". A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak. Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban. A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Usakov úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol.

Változik az Eho Moszkvi rádió vezetése, a főrészvényes Gazprom követelésére, s az eleddig rendszerbíráló média igazgatótanácsába - a RIA Novosztyi értesülése szerint - Dmitrij Medvegyev orosz elnök leningrádi egyetemi évfolyamtársa is bekerülhet. Alekszej Venegyiktov, a moszkvai rádióadó főszerkesztője kedden jelentette be, hogy a Gazprom-Media cég - az állam gázipari konszern média leányvállalata a részvények 66 százalékát birtokolja, a többi az újságírók kezében van - az igazgatótanács idő előtti visszahívását követelte. Venegyiktov közölte, hogy ő és helyettese nem kerülnek be az új igazgatótanácsba, amelyet március végén választanak meg. A főszerkesztő közleménye szerint viszont a szerkesztőség és a Gazprom-Média egyeztetését követően a részvényesektől független igazgatók intézményét sikerült megőrizni az egyezségben, miután a közös listán támogatták Vagyim Szemjonov, a Szvjazinveszt vezérigazgatója - Medvegyev évfolyamtársa - és Jevgenyij Trubin, a Lenizdat szentpétervári kiadóvállalat volt vezérigazgatója (Gazprom általi) jelölését.

Az orosz titkosszolgálat 199 személyt vett őrizetbe 2011-ben, akikről kiderült, hogy hírszerző tevékenységet folytattak Oroszországban - közölte Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Az államfő hozzátette, hogy a kémek között 158 ügynök és 41 olyan személy volt, akik valamely külföldi hírszerzésnek dolgozott. Az elfogottak között 26 orosz állampolgár is volt. Medvegyev elmondta, hogy az elmúlt évben fokozott érdeklődés volt tapasztalható a külföldi hírszerzők részéről, amelyek elsősorban politikai természetű információszerzés volt. Hozzátette, hogy az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) 94 terrortámadást akadályozott meg tavaly, nyolcat azonban nem sikerült.  2011 legsúlyosabb terrortámadása a moszkvai Domogyedovo nemzetközi repülőtéren történt január 24-én, amikor a reptér nemzetközi érkezési termináljának fogadó csarnokában robbantottak. A támadásban 37 ember vesztette életét. Ugyanakkor 2011 január 1-én kettős támadás sikerült megakadályozniuk az orosz hatóságoknak, amelyet a terroristák a Vörös-téren terveztek elkövetni.