Az, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának, az uniós integráció érdekében tett szerb erőfeszítések egyértelmű elismeréseként értékelhető - állapította meg pénteki nyilatkozatában Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, a Szerbiáról szóló európai parlamenti jelentés néppárti felelőse. Schöpflin szerint azonban Szerbiára még "nagyon hosszú és nehéz döntésekkel teli időszak" vár az uniós tagság elnyeréséig. Miközben a szerb tagjelöltség kérdése az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának a fő témája volt, az Európai Parlament külügyi bizottsága szintén aznap szavazott a szerb EU-csatlakozási folyamatot értékelő jelentésről.

Ha Szerbia uniós tagjelölti státusza "kútba esik", akkor az Európai Unió (EU) népszerűsége csökkenni fog Szerbiában és fennáll a lehetősége annak, hogy Belgrád Oroszország felé fordul. Ivica Dacic szerb miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter fenti kijelentése a Vecernje novosti című napilap szerdai kiadásában megjelent interjúban hangzott el. Dacic szerint a Pristinával folytatott párbeszédben ragaszkodni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es számú határozatához, és nem szabad megengedni, hogy Koszovó a nemzetközi fórumokon "aránytalanul" képviseltesse magát. Arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha márciusban Szerbia nem kapja meg az uniós tagjelölti státuszt, Dacic a következő kijelentést tette: "Szemmel látható, hogy a (szerb) nép nagy rokonszenvet érez Oroszország iránt és mindinkább csökken az Európai Unió népszerűsége".

Szerbiában élő szíriai állampolgárok szerdán délután behatoltak országuk belgrádi nagykövetségének udvarára, jelszavakat firkáltak a falakra és bezúzták a garázsok ablakait. Az esetről a szerb belügyminisztérium tájékoztatott. A közlés szerint a szíriaiak csoportja az eset után ismeretlen irányba távozott; az incidens körülményeit kivizsgálják. Vasárnap szíriai ellenzékiek hatoltak be hazájuk varsói nagykövetségének területére, és az állami zászló helyett a forradalom lobogóját húzták fel a zászlórúdra. Az épületre Bassár el-Aszad rezsimjét ellenző feliratokat írtak, és az akciót filmen is megörökítették. Hasonló akciókban világszerte több szíriai képviseletet is megtámadtak, egyebek közt szombaton éjszaka az ausztrál fővárosban. Szombatra virradóra szíriaiak egy csoportja megostromolta, feldúlta és részben felgyújtotta Szíria kairói nagykövetségét, tiltakozásul a szülőhazájukban történt legújabb vérontás miatt.

Szerbiának eltökélt szándéka, hogy megmentse a nemzeti légitársaságot, a Jat Airwayst, amelynek átszervezése az elkövetkező négy hónap alatt, azaz a jelenlegi kormány megbízatásának lejártáig be kell, hogy fejeződjön. Ezt fejtette ki hétfőn Milutin Mrkonjic, a szerb kormány közlekedési és energiaellátási minisztere Francois-Xavier Denio belgrádi francia nagykövettel folytatott megbeszélésén. Nagy a felhajtás az utóbbi hetekben a magyar Malévhoz hasonlóan ugyancsak nagy múltú Jat Airways (az egykori Jugoszlávia JAT néven elhíresült légitársaságának jogutódja) körül. "A Malév és a SpanAir után a JAT kerül a csőd szélére?" - írta a minap az egyik belgrádi napilap, a szerb média pedig Cvetkovic miniszterelnököt idézte, aki szerint a szerb kormány senkit sem kíván "belerángatni a Jat-ba". Ugyanakkor megerősítette, hogy több szerb befektetővel is tárgyalnak - közöttük egy tévés médiamogullal - arról, hogy közös erővel hozzanak létre egy új (szerb) légitársaságot, de "erre senkit sem kívánnak ráerőszakolni". Egyébként senki se számítson arra, hogy ha beszáll az üzletbe "akkor az állam kedvezményezettje lesz" - szögezte le. Tény viszont, hogy szerb üzletemberek közül többen is megerősítették érdeklődésüket a Jat Airways "megmentése" iránt. Közöttük van Miodrag Kostic, az MK-csoport és Miroslav Bogicevic, a Farmakom MB tulajdonosa, valamint Miroslav Miskovic, a Delta-holding birtokosa. A szerb kormányfő - belgrádi sajtóhírek szerint - a PINK TV tulajdonosát, Zeljko Mitrovicot is "megkereste", aki viszont "anyagi gondokra" hivatkozva elhárította a "beszállás lehetőségét" az üzletbe.