A Hawaii-szigetektől északra a Csendes-óceánba zuhant a tavaly sikertelenül felbocsátott orosz távközlési műhold vasárnap, egy amerikait viszont sikerrel indítottak el Bajkonurból. Az Ekszpressz-AM4 elnevezésű szputnyikot 2011. augusztus 18-án bocsátották fel a kazahsztáni Bajkonurból Proton-M rakétával. A repüléssel kapcsolatos számításokba azonban hiba csúszott, ezért a Briz-M hajtómű nem a megfelelő pályára juttatta fel a 150 millió dolláros orosz távközlési műholdat. A megrendelő, Kozmikus Kapcsolat nevű cég elismerte, hogy a rendeltetése szerint Oroszországot és a Független Államok Közösségét lefedő műholdat nem tudják geostacionárius pályára állítani, ezért nem lehet a célnak megfelelően használni.   Az orosz céget a biztosító kártalanította, így azóta megrendelte az újabb műholdat, amelyet 2014-ben terveznek felbocsátani. Az Ekszpressz-AM4-et gyártója, az Astrium cég irányította le a csendes-óceáni hullámsírba. A térségben két óra hosszára leállították a hajózást és a légiközlekedést.

Ráférne már egy tavaszi nagytakarítás a világűrre is. Hogy milyen sok benne a szemét, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a közelmúltban kettő is a földre pottyant: tavaly egy használaton kívüli amerikai műhold, az idén pedig egy meghibásodott orosz űrszonda. Az esélye annak, hogy az űrből leeső tárgyak bárkit eltalálnak, nagyon csekély, de annak a lehetősége, hogy az űrszemét összeütközik egy működő műholddal vagy a Nemzetközi Űrállomással, egyre nő. Az Országos Kutatási Tanács nevű amerikai szervezet, amely tudományos kérdésekben tanácsadással foglalkozik, egy friss tanulmánya szerint arra a megállapításra jutott, hogy az űrben mára túl nagy lett a rendetlenség. Akkora, hogy ha nem tesznek ellene valamit, akkor a föld körüli alacsony keringési pályákat használhatatlanná teszik az egymást követő ütközések. "A NASA nagyon komolyan veszi a problémát" - nyilatkozta a The New York Timesnak Mason A. Peck, az amerikai űrkutatási ügynökség főtechnológusa.

Az orosz űrkutatási hivatal megkezdte a Holdra induló űrhajósok toborzását; 2020-ig az első orosz kozmonautának a Földet kísérő égitest felszínére kell lépnie - közölte Vlagyimir Popovkin csütörtökön az Eho Moszkvi rádióban. Kellő műszaki és egészségügyi képzettséggel bárkiből lehet kozmonauta - mondta a Roszkoszmosz vezetője, aki a Fobosz-Grunt űrszonda kudarca után új terveket dédelgető orosz űrkutatási hivatal terveiről számolt be. Popovkin korábban jelezte, hogy Oroszország amerikai és európai partnereivel közös Hold-állomások létesítéséről egyeztet. A cél az égitest erőforrásainak kiaknázása - mondta a rádiónak Popovkin, megjegyezve, hogy két változaton gondolkoznak, Hold körüli pályán keringő űrállomást vagy Holdbázist hoznának létre.

A fedélzeti számítógép programhibája okozta a Fobosz-Grunt orosz űrszonda sikertelenségét - állapította meg jelentésében az a bizottság, amelyet a kudarc okainak kivizsgálásával bíztak meg. A bizottság már átadta az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkozmosz vezetőjének a jelentést, amely szerint a szoftverhibát az okozta, hogy egyidejűleg két csatornát indítottak újra a Mars holdjára indított űrszonda fedélzeti számítógépén. A tárcaközi vizsgálóbizottság tagjai sok más feltételezés mellett azt is kizárták, hogy a csendes-óceáni Marshall-szigetcsporthoz tartozó Kwajalein-atollon telepített, egy kisbolygót követő csillagászati radarból származó impulzus tehette tönkre a Fobosz-Grunt elektronikáját.

Egy amerikai radar okozhatta a Mars felé indított Fobosz-Grunt orosz űrszonda vesztét - írja a Kommerszant című napilap keddi számában, hozzáfűzve azonban, hogy véletlen balesetről lehet szó. A cikk az orosz űripari szektor egyik illetékesére hivatkozva azt állíja, hogy a csendes-óceáni Marshall-szigetcsporthoz tartozó Kwajalein-atollon telepített, egy kisbolygót követő csillagászati radarból származó impulzus tehette tönkre a Fobosz-Grunt elektronikáját. Ennek következtében a szonda számítógépes rendszere nem tudta beindítani a hajtóműveket, amire azért lett volna szükség, hogy az űreszköz elhagyva a Föld körüli pályát a vörös bolygó felé vegye az irányt. A szondát november 9-én azzal a céllal indították útjára, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a Naprendszer Földhöz legközelebbi bolygóját, s egy leszálló modult küldjön Phobos nevű holdjára, hogy arról talajmintát szállítson a Földre. A szonda darabjai végül is a Csendes-óceánba zuhantak a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerrel nyugatra.

Heckertámadás érte az orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkozmosz) hivatalos weboldalát (www.federalspace.ru) vasárnap éjszaka a Fobosz-Grunt űrszonda becsapódása idején - közölte hétfőn az űrügynökség szóvivője Alekszej Kuznyecov. Elmondta, hogy a támadás miatt nem tudták időben közölni a weboldalon, hogy hol csapódik be a bolygóközi űrszonda. A Fobosz-Grunt becsapódását portálunk online közvetítette vasárnap, ekkor többször is tapasztaltuk, hogy időközönként nem lehetett elérni a Roszkozmosz weboldalát. Az orosz hírügynökségek a hatalmas érdeklődéssel magyarázták a jelenséget. Hétfőn reggel állították helyre a portál szerverét. Ezt követően olvasható, hogy a Fobosz-Grunt magyar idő szerint vasárnap 18:45-kor csapódott a Csendes-óceánba 1250 kilométerre északnyugatra a chilei Wellington szigettől. Ezt az információt közölte az orosz védelmi minisztérium is. Az űrszonda fellövése óta 1096 alkalommal kerülte meg a Földet.

Magyar idő szerint vasárnap 18 óra 45 perckor csapódott a Csendes-óceánba az orosz Fobosz-Grunt bolygóközi szonda (az esemény online közvetítését itt olvashatja). Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint 1250 kilométerre északnyugatra a chilei Wellington szigettől csapódtak az óceánba az űrszondának a légkörben el nem égett darabjai. Az orosz Szövetségi Űrügynökség a Roszkozmosz az Atlanti-óceán közepét jelölte meg a becsapódás várható helyének. Az űrügynökség weboldala vasárnap este a hatalmas érdeklődés miatt többször leállt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kora este nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Magyarországon csapódjanak be az űrszonda darabjai. A korábbi hasonló becsapódások rendszerint valamelyik lakatlan óceáni területen zajlanak. A Föld felszínét 20-30 darab törmelék érhette el - közölte az orosz űrügynökség. Hivatalos tájékoztatást a becsapódásról ezidáig nem közölt a Roszkozmosz. Az orosz honvédelmi minisztérium tájékoztatását követően ellentmondó híreket közöltek az orosz hírügynökségek a becsapódás helyét illetően.  Az Interfax a Csendes-óceánt a Ria Novosztyi egyéb forrásra hivatkozva az Atlanti-óceánt jelölte meg helyszínként.

A korábban jelzettnél lassabban érkezik az orosz Phobos-Grunt űrszonda, várhatóan magyar idő szerint vasárnap délután és éjfél között éri el a Földet. Kövesse figyelemmel az orosz űrügynökség előrejelzéseit percről-percre portálunkon! A Fobosz-Grunt (Fobosz-Talaj) űrszondát november 9-én Zenit hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára Bajkonurból, hogy talajmintát vegyen a Mars nagyobbik holdjáról, a Phoboszról, és azt a Földre szállítsa. Ezt követően azonban eddig ismeretlen okokból a szonda automatikája nem reagált a hajtóműindítási parancsokra, így nem tudta folytatni útját a kitűzött célja felé. A projekt nemhivatalos információk szerint 5 milliárd rubelbe került és több mint 15 évig tervezték. A Fobosz-Grunt fedélzetén egy körülbelül 50 kilogrammos műszercsomagban húsz nemzetközi berendezés kapott helyet. Az űreszköz két fő egységből áll: a 115 kilogrammos kínai keringőegységből, a Jinghuo 1 (Yinghuo-1)-ból, valamint a kínai szondát a Marshoz juttató orosz Fobosz-Gruntból. Az indításkor 14 tonnás szonda lezuhanó darabjainak teljes tömege mintegy kétszáz kilogramm lesz. Orosz szakemberek szerint nem kell attól tartani, hogy a szonda 7,5 tonnányi mérgező üzemanyaga a légkörbe kerül, mert alumíniumtartálya 100 kilométeres magasságban kilyukad, és tartalma elég.

A korábban jelzettnél lassabban érkezik az orosz Phobos-Grunt űrszonda, várhatóan vasárnap délután és éjfél között éri el a Földet, a becsapódás helye azonban továbbra is ismeretlen - tájékoztatta a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője vasárnap délelőtt az MTI-t. Petróczi Tímea elmondta, hogy az Oroszországtól kapott tájékoztatás szerint egyelőre annyit lehet biztosan tudni, hogy vasárnap éjfél előtt földet ér az űrszonda. Hozzátette, hogy 10 órákor összeül a Katasztrófavédelmi Operatív Törzs. Orosz források többször is változtattak a becsapódás lehetséges helyszínén, a legutóbbi - nem hivatalos közlés szerint - Kínában, a Góbi sivatag körzetében várható a becsapódás, magyar idő szerint 19 óra 40 perckor. A Phobos-Grunt (Phobos-Talaj) űrszondát november 9-én Zenit hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára Bajkonurból, hogy talajmintát vegyen a Mars nagyobbik holdjáról, a Phobosról, és a Földre szállítsa. Eddig ismeretlen okokból azonban a szonda automatikája nem reagált a hajtómű-indítási parancsokra, így Föld körüli pályán ragadt, nem tudott kilépni a bolygóközi térbe. Az indításkor 14 tonnás szonda lezuhanó darabjainak teljes tömege mintegy kétszáz kilogramm lesz. Orosz szakemberek szerint nem kell attól tartani, hogy a szonda 7,5 tonnányi mérgező üzemanyaga a légkörbe kerül, mert alumíniumtartálya 100 kilométeres magasságban kilyukad, és tartalma elég. Korábban a lehetséges becsapódási helyszínek között volt Argentína, Chile, Madagaszkár szigete és Európa is. Becsapódás percről-percre! Kattintson ide!

A csökkenő magasság és a naptevékenység miatt Argentína partjainál csapódhat az Atlanti-óceánba a Fobosz-Grunt orosz űrszondának a légkörben el nem égett darabjai - közölte a Roszkozmosz pénteken este. Az orosz űrügynökség korábban úgy tájékoztatott, hogy Afrika keleti partvidéke és Madagaszkár szigete között zuhan le az űrszonda. A Roszkozmosz együttműködik az orosz Külügyminisztériummal, a Szövetségi Légiközlekedési Hivatallal és a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumával is. Oroszország a nemzetközi joggal összhangban tájékoztatta az ENSZ főtitkárát és az érintett tagállamokat is az űrszonda becsapódásáról. Szakértők szerint nagyon kis mennyiségű törmelék jut át a légkörön. A Fobosz-Grunt (Fobosz-Talaj) űrszondát november 9-én Zenit hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára Bajkonurból, hogy talajmintát vegyen a Mars nagyobbik holdjáról, a Phoboszról, és azt a Földre szállítsa. Ezt követően azonban eddig ismeretlen okokból a szonda automatikája nem reagált a hajtóműindítási parancsokra, így nem tudta folytatni útját a kitűzött célja felé. A projekt nemhivatalos információk szerint 5 milliárd rubelbe került és több mint két évig tervezték. A Fobosz-Grunt fedélzetén egy körülbelül 50 kilogrammos műszercsomagban húsz nemzetközi berendezés kapott helyet. Az űreszköz két fő egységből áll: a 115 kilogrammos kínai keringőegységből, a Jinghuo 1 (Yinghuo-1)-ból, valamint a kínai szondát a Marshoz juttató orosz Fobosz-Gruntból. Az űrszonda tömege 13 és fél tonna, a Földre azonban már csak egy hét kilós szerkezet ért volna vissza 20 dekagramm talajmintával a Foboszról. Becsapódás percről-percre! Kattintson ide!